Mezőkeresztes az első település, amelyik kihasználja az önazonossági törvény adta lehetőségeket.
Az országban elsőként alkotta meg önazonossági rendeletét Mezőkeresztes, ebben kizárta a lakosokat az elővásárlási jogból, azzal csak az önkormányzat élhet - írja a hvg.
A körülbelül 3,5 ezer fős lakossággal rendelkező Mezőkeresztes önkormányzata már a helyi önazonosság védelméről szóló törvény július 1-jei életbe lépése előtt kidolgozta saját, egyedi rendeletét. Érdekes módon a minisztérium csak kedden tette közzé a törvényhez kapcsolódó rendelettervezetet társadalmi vitára.
A lap információi szerint a sietség nem tűnik megalapozottnak a népszámlálási adatok fényében. Az elmúlt két évtized során a település lakossága körülbelül 14 százalékkal csökkent, hiszen 2001 és 2022 között a lélekszám 4129 főről 3565 főre esett vissza.
Az önkormányzat képviselő-testülete a bevezető sorokban hangsúlyozta, hogy "támogatja a helyben élők boldogulását, különösen azokat, akik szoros kapcsolatban állnak a településsel, legyen szó lakóhelyükről, munkájukról vagy családi kötelékeikről." A rendelet célja pedig "Mezőkeresztes helyi identitásának, hagyományainak és kulturális értékeinek megőrzése, valamint olyan szabályozási keretek kialakítása, amelyek elősegítik a közösség összetartását és identitásának fenntartását."
A dologi jogvédelmi eszközként bevezetett elővásárlási jogra azért van szükség a testület szerint, hogy támogassa és előmozdítsa a helyi hagyományok, ünnepek, rendezvények rendszeres megtartását, a helyi névhasználatot (pl. utca- és intézményelnevezésekben), a helyi értéktár kialakítását és fenntartását, a település történetének feldolgozását és oktatását, valamint a helyi közösségi szimbólumok (zászló, címer) használatát és védelmét.
A hvg azt írja, az elővásárlás konkrét céljai közé tartozik
Az önkormányzat minden egyes esetben külön eljárás keretében fogja mérlegelni az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségét. A potenciális vevő a törvény által előírt feltételek teljesítése esetén mentesülhet a jogszabályok alól. Például, ha a vevő közvetlen hozzátartozója már a településen él, vagy ha lakáscélú állami támogatást, mint például a CSOK-ot kíván igénybe venni az ingatlan megvásárlásához.
A lap beszámolója szerint 2016-ban Majoros János független polgármester figyelemre méltó hírekbe került, miután a helyi újságban közzétette cigányellenes nyílt levelét, amelynek címe „Állítsuk meg az ingatlanárak csökkenését” volt. A levélben azt javasolta, hogy a település ingatlanjait olyan magánszemélyeknek és vállalatoknak kellene értékesíteni, akik rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, képesek megtakarításokra, sőt akár saját vállalkozás indítására is. Ezenfelül arra kérte a helyieket, hogy lépjenek fel az ingatlanpiaci helyzet javítása érdekében. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság végül 100 ezer forintra bírságolta a polgármestert, mivel megállapította, hogy a cikkben kifejtett nézetei zaklatást jelentettek a roma közösség tagjaival szemben, és súlyosan megsértették az egyenlő bánásmód elvét.
