Miért élnek a nők tovább, mint a férfiak? – Az evolúciós gyökerek a várható élettartam eltéréseiben A várható élettartam nem csupán statisztikai adat, hanem egy rendkívül összetett jelenség, amely mögött számos evolúciós, biológiai és társadalmi faktor á

Azoknál a fajoknál, ahol erős a versengés a szaporodási partnerért (pl. sok emlősnél) amilyen a hímek általában rövidebb életűek.

Világszerte ismert jelenség, hogy a nők átlagosan tovább élnek a férfiaknál. Egy nemzetközi kutatócsoport - a Debreceni Egyetem, a Pannon Egyetem és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak részvételével - 1176 emlős- és madárfaj adatait elemezte, hogy fényt derítsen a különbség okaira.

A kutatás eredményei szerint az emlősök világában a nőstények átlagosan 13%-kal hosszabb ideig élnek, mint a hímek. Ezzel szemben a madarak esetében a tendencia éppen ellentétes: itt a hímek 5%-kal hosszabb életűek, mint a nőstények.

- Ennek az egyik feltételezett magyarázata az emlősök és a madarak eltérő ivari meghatározása. Az emlősöknél a nőstények két X kromoszómával a hímek egy X és egy Y-al rendelkeznek. Emiatt a hímek sérülékenyebbek lehetnek a kromoszómákhoz köthető genetikai betegségekre, hiszen bizonyos génjeikből csak egy példány áll rendelkezésre, amelynek hibája esetén nincs egy második, működő másolat. A madaraknál viszont fordított a helyzet: a hímek két azonos ivari kromoszómával (ZZ), a tojók pedig két különbözővel (ZW) rendelkeznek. Vizsgálatunk eredményei nagy vonalakban megfeleltek az ivari kromoszómák alapján várttal, ugyanakkor mind az emlősök, mind a madarak között akadtak olyan fajok, ahol az élettartam-különbség épp ellentétes irányú volt, mint az adott csoport többi fajánál. Ez alapján tehát kijelenthető, hogy az ivari kromozómák önmagukban nem magyarázzák maradéktalanul az élettartambeli nemi különbségeket. - tudtuk meg Dr. Vincze Orsolyától, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatójától, aki részt vett a kutatásban.

A várható élettartam eltérései szoros kapcsolatban állnak a szexuális szelekcióval is.

A szaporodási partnerért folytatott versengés erőssége jelentős hatással bír a különböző állatfajok hímjeinek élettartamára. Például a poligám fajok, mint sok emlősnél és a túzokhoz hasonló madaraknál, jellemzően rövidebb életű hímekkel találkozunk. Ezzel szemben a monogám rendszert követő fajok, melyek között számos madár és néhány emlősfaj is szerepel, gyakran hosszabb ideig élnek. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a poligám hímek általában feltűnőbb külső jegyekkel rendelkeznek, mint például díszes tollazat, különböző "fegyverek" (mint szarvak vagy agancsok), vagy éppen nagyobb testméret. Ezek a jellemzők növelik a szaporodási siker esélyeit, de egyben jelentős energiabefektetést is igényelnek, ami a hímek élettartamának csökkenéséhez vezethet - fejtette ki Liker András, a Pannon Egyetem professzora.

Izgalmas új felfedezés, hogy a várható élettartam és az ivari különbségek között szoros kapcsolat van az utódgondozás terén. Az a nem, amelyik több energiát és időt szentel az utódok felnevelésének – általában a nőstények az emlősök világában – gyakran hosszabb élettartammal büszkélkedhet.

- Ez azzal lehet összefüggésben, hogy a gondozó szülő hosszabban tartó élete és gondoskodása az utódok túlélését is növeli, valamint egy hosszabb élet több tapasztalata a gondozás hatékonyságát is javítja. Mindkét tényező evolúciósan arra szelektálhat, hogy a gondozó szülő tovább éljen - fejtegette Dr. Vági Balázs, a Debreceni Egyetem kutatója, a kutatás résztvevője.

A kutatás során a szakértők nemcsak a vad populációk adatait, hanem a legnagyobb nemzetközi állatkerti adatbázis precízen vezetett nyilvántartásait is alaposan elemezték. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a vadonban tapasztalható élettartam-különbségek jelentősebbek, mint az állatkertekben, sőt, még a mindenre kiterjedő gondoskodás és egészségügyi ellátás mellett sem tűnnek el teljesen a különbségek.

Az új tudományos publikáció kulcsfontosságú megállapítása, hogy a nemek közti élettartam különbségek nem csupán a társadalmi vagy környezeti tényezők következményei, hanem mélyen gyökereznek evolúciós örökségünkben. Ennek fényében valószínű, hogy a férfiak és nők közötti élettartambeli eltérések a jövőben is megmaradnak. Ezt Székely Tamás professzor fogalmazta meg a Debreceni Egyetemről, aki 2010 óta foglalkozik az ivararány kutatásával, és a cikk koncepcióját Dr. Fernando Colchero-val (Max Planck Intézet) közösen dolgozta ki.