Az utóbbi időszakban egyre nagyobb népszerűségnek örvend a magyar növényexport, és talán meglepődnél, hogy hova is jut el a legjavabb terményeink. Az Agro Napló legfrissebb jelentése szerint a hazai növények nemcsak a környező országokba, hanem távoli pia

A 2024-es évben a magyar dísznövényágazat stabil termelési struktúrával és folyamatosan növekvő árbevétellel büszkélkedhetett, miközben a külpiaci jelenlét továbbra is erősen a kevesebb számú partnerországra összpontosult. Az előző évben Magyarországon összesen 1598 hektáron folyt dísznövénytermesztés, melynek túlnyomó része, 93%-a faiskolai növényekből állt, jellemzően szabadföldi körülmények között. A fedett, intenzív termesztést igénylő cserepes és hagymás dísznövények mindössze 4,4%-ot képviseltek, míg a vágott virágok és zöld növények részesedése 2,5% volt. Az ágazat összesített nettó árbevétele 20,1 milliárd forintra rúgott, amelyből a faiskolai növények jelentős részesedése 11,4 milliárd forint volt. A cserepes növények árbevétele szintén kiemelkedő, 6,6 milliárd forintra emelkedett. A hazai dísznövényexport szinte teljes mértékben, 97,6%-ban öt EU-tagországba irányult, a legnagyobb vásárló pedig Románia volt, amely a kivitel közel felét adta.
A dísznövénycsoportok termesztőterülete és a teljes dísznövénytermesztésre használt terület között több okból is eltérés lehet. Bizonyos területeket adott évben nem használnak aktívan - például vetésforgó vagy talajjavítás miatt -, noha ezek a statisztikákban megjelennek. Emellett gyakori, hogy ugyanazon földterületen egymás után több növénykultúrát is nevelnek, ami a területi adatok torzulását okozhatja, miközben a fizikai terület változatlan marad - derült ki az AKI friss kiadványából.
Azok a növények, amelyeket bár sikerült megtermelni, de a piaci körülmények miatt nem sikerült értékesíteni, nem találhatóak meg az eladási statisztikákban. Különösen olyan fák és örökzöldek esetében, amelyek konténeres nevelésre szorulnak, a hosszú nevelési idő miatt a terület jelentős része hosszú távra foglalt marad, ami csökkenti az éves rotáció lehetőségeit. A termelők a piaci kereslet, a költségek és a támogatási lehetőségek figyelembevételével hozzák meg döntéseiket a területek kihasználásáról, és gyakran előfordul, hogy bizonyos növények termesztése nem gazdaságos. Ezen kívül a különböző káresemények, mint például aszály, fagykár, jégeső vagy kártevők megjelenése szintén jelentős hatással van a termelés sikerességére.
A rendelkezésre álló adatok szerint 2024-ben Magyarországon összesen 1598 hektáron foglalkoztak dísznövények termesztésével. Ebből 1513 hektár szabadföldi terület volt, míg a maradék 85 hektár fedett helyen zajlott, ahol 70 hektár fűthető és 15 hektár fűtetlen terület található. Mielőtt azonban részletesebben megvizsgálnánk az ágazat aktuális helyzetét, fontos, hogy világosan definiáljuk, hogy...
Dísznövénynek azokat a növényeket nevezzük, amelyek külalakjuk és élettani tulajdonságaik révén alkalmasak lakások, kertek, közterek, épületek vagy rendezvények díszítésére. Gyakran kapcsolódnak ünnepekhez, emléknapokhoz vagy ajándékozáshoz is. Kínálatuk folyamatosan változik, amit a divat, a kultúra és a történelmi korszakok is befolyásolnak - egyes fajok népszerűsége csökken, míg mások épp felkapottá válnak. Bár nem alapvető szükséglet, a dísznövények érzelmi és esztétikai értéke miatt gazdaságilag nehéz időkben is keresettek maradnak. Emellett környezeti szerepük is jelentős: javítják a levegőminőséget, csökkentik a zaj- és porszennyezést, ezáltal élhetőbbé teszik a környezetet. A dísznövénytermesztés fő területei pedig az alábbiak: faiskolai és rózsatőtermesztés, növényházi cserepes dísznövények és vágott virágok előállítása, valamint szabadföldi évelők, szárazvirágok és virágmagok termesztése.
A 2024-es tavasz Magyarországon rendkívüli melegséggel köszöntött ránk, hiszen a középhőmérséklet több mint 2 °C-kal lépte túl a szokásos évi átlagot. Ezzel a tavasz a legmelegebb időszak lett 1901 óta. A csapadék mennyisége országos szinten mindössze 7%-kal maradt el az elvárt szinttől, azonban az eloszlás meglehetősen egyenetlen volt: egyes területeken a csapadék csupán az átlag 40-60%-át tette ki. Március hónap különösen száraznak bizonyult, míg május némileg több csapadékot hozott magával. Érdekes módon, hótakaró vagy havas napok teljesen elmaradtak ebben a tavaszi időszakban.
A dísznövénytermesztést számos tényező befolyásolja, többek között az időjárási viszonyok, a növénybetegségek, a piaci instabilitás és a gazdasági környezet. Az infláció és az energiaárak emelkedése következtében az alapanyagok és a munkaerő költségei jelentősen megnőttek, miközben a reáljövedelmek csökkenése miatt a kereslet is visszaesett. Az emelkedő energiaköltségek arra ösztönözték a termesztőket, hogy energiahatékonyabb megoldásokra álljanak át: sokan kénytelenek voltak csökkenteni a fűtés mértékét, lerövidíteni a termesztési időszakokat, vagy innovatív technológiákat, például LED-világítást, hőszigetelést és biomassza-használatot bevezetni. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ágazat számára kedvező lehetőségek is kínálkoztak. A 2024-es év során számos támogatási program vált elérhetővé, amelyek hozzájárulhatnak a dísznövénytermesztés fejlődéséhez és fenntarthatóságához.
2024-re a magyarországi dísznövénytermesztés területének 93,1%-át, ami 1355 hektárt jelent, faiskolai növények termesztésére fordították, túlnyomórészt szabadföldi környezetben (99,3%). A zárt térben történő termesztés továbbra is minimális, mindössze 0,1%-ot képvisel ebben a szektorban.
A dísznövény-termesztés területének részletes megoszlása érdekes képet mutat. A vágott virágok és zöldek a teljes terület 2,5%-át teszik ki, míg a cserepes és hagymás növények 4,4%-ot képviselnek. A vágott virágok termesztése közel egyenlő arányban zajlik szabadföldön (45,4%) és különböző fedett helyszíneken, ahol a fűthető környezet aránya 42,8%, míg a fűtetlen területek 11,8%-ot képviselnek. Ezzel szemben a cserepes és hagymás növények esetében a fűtött, fedett termesztés aránya már eléri a 88%-ot. A termesztési struktúrában megfigyelhető egyértelmű tendencia figyelhető meg, amely a fedett és intenzívebb technológiák irányába mutat, különösen a cserepes dísznövények esetében. Ez a megoldás lehetőséget biztosít arra, hogy mérsékeljük az időjárás kedvezőtlen hatásait, azonban ezzel együtt magasabb beruházási költségekkel is jár. Az adatok a válaszadó kertészetek 2024-es évére vonatkoznak, és tükrözik a szektor fejlődési irányait.
A dísznövénytermesztés munkaerő-igénye alapvetően két fő csoportra osztható: szakképzett szakemberekre, mint például kertészek és növényvédelmi szakértők, valamint betanítható, jellemzően szezonális munkavállalókra. Az utóbbi csoport elsősorban kézi munkát igénylő feladatokban, mint az ültetés, metszés és csomagolás vesz részt, hiszen gyorsan elsajátíthatják a szükséges ismereteket. A szezonális jellege miatt gyakran előfordul az alkalmi munkavégzés, miközben a szakmai irányítást egy kisebb, állandó csapat végzi, amely biztosítja a minőségi munkavégzést. A kertészetek többsége a vidéki területeken található, így jelentős szerepet játszanak a helyi közösségek munkahelyteremtésében. Ugyanakkor az ágazat nem mentes a kihívásoktól: egyre nehezebb megfelelően képzett utánpótlást találni, a betanítás költségei emelkednek, és a munkavállalók gyakori cserélődése megnehezíti a hosszú távú tervezést. A dísznövénytermesztés színterén leginkább kisebb vállalkozások működnek, amelyek jellemző formái a következők:
A 2024-es adatok szerint a dísznövénykertészetekben 2202 főt foglalkoztattak: ebből 1262 fő teljes munkaidőben (57,3%), 225 fő részmunkaidőben (10,2%), több mint 710 fő alkalmi munkavállalóként, míg 63 fő segítő családtagként vett részt a munkában.
A dísznövényágazat termékei elsősorban a virágkereskedelem útján jutnak el a lakossági vásárlókhoz és kertépítő szakemberekhez. A termesztés folyamata szoros összefonódásban áll a szezonális kereslettel; a legjelentősebb bevételek november és május-június között realizálódnak, ekkor az éves árbevétel akár 60-70%-át is elérhetjük. A nyári hónapokban azonban a kereslet általában csökken, ami miatt kulcsfontosságú a pénzügyi tervezés és a likviditás fenntartása. Az értékesítési csatornák között továbbra is dominál a klasszikus virágkereskedelem, de egyre inkább előtérbe kerül a közvetlen lakossági értékesítés és az online jelenlét, beleértve a webshopokat és a közösségi médiát is. 2024-re a dísznövénytermesztés nettó árbevétele 20,1 milliárd forintot ért el, melyből:
A faiskolai szektor 2020 és 2022 között évi 10-18%-os növekedést könyvelhetett el, azonban 2023-ban a fejlődés megakadt. 2024-re viszont ismét magára talált, és 14%-os bővülést ért el. A cserepes és hagymás növények értékesítése 2017 és 2023 között folyamatosan emelkedett, 2024-ben pedig figyelemre méltó, 22%-os növekedést mutatott, elérve a 6,6 milliárd forintot. Ez a jelenség a lakossági kertészkedés iránti fokozódó érdeklődést tükrözi. A vágott virágok piaca is kedvező irányba fejlődött, hiszen 2023-ban 21%-os növekedést tapasztaltunk (1,9 milliárd forint), majd 2024-re 2,1 milliárd forintra emelkedett (+5,3%). Azonban ez az összeg még mindig 17%-kal alacsonyabb a 2018-as csúcsértéktől.
Az egy hektárra vetített nettó árbevétel (2024):
2024-re a dísznövények külkereskedelmi piaca jelentős átalakuláson ment keresztül, mivel az import arány 69,9%-ra emelkedett. Ez az érték nemcsak az előző évhez képest mutatott növekedést, hanem a 2018-2020 közötti időszak átlagát is meghaladta. Az export terén a faiskolai termékek továbbra is a legnagyobb részesedéssel bírnak, míg a vágott virágok is kiemelkedő szerepet játszanak a kereskedelemben. A vágott virágok importja 7,5 milliárd forintra rúgott, ami jelentősen meghaladta az export értékét, amely mindössze 386 millió forintra tehető. Ez a helyzet 22,3%-os romlást okozott a külkereskedelmi mérlegben ezen a szegmensen belül. A faiskolai termékek exportértéke 2024-ben 13%-kal csökkent, míg az import 3%-os visszaesést mutatott, ami szintén hozzájárult az egyenleg romlásához. Az export összesen 2266 millió, míg az import 2728 millió forintot tett ki, jelezve a piacon tapasztalható kedvezőtlen tendenciákat.
Az export tevékenységünk elsősorban az uniós piacokra összpontosít, különös figyelmet fordítva Romániára, Szlovákiára és Németországra. A 2024-es év során Románia bizonyult a legnagyobb vásárlónknak, ahol a kivitel értéke elérte a 307 millió forintot. Ugyanakkor Szlovákiában jelentős csökkenést tapasztaltunk, a kivitel 48%-kal csökkent az előző évhez képest. Az exportunk legfontosabb célországai – Románia, Szlovákia, Németország, Csehország és Szlovénia – együtt a teljes exportunk 97,6%-át alkotják, ami a piaci koncentráció magas fokát jelzi. Ez a helyzet stabilitást nyújthat, azonban kockázatot is hordoz, hiszen ha valamelyik kulcsfontosságú piacunk visszaesik, az komoly következményekkel járhat. A legjelentősebb importpartnereink között Hollandia, Szlovénia és Németország szerepelnek. 2024-ben Hollandiából 2251 tonna dísznövény érkezett hazánkba, melynek összértéke 4400 millió forint volt. Ez az előző évhez képest 25%-os értékbeli, valamint 15%-os mennyiségi növekedést jelent. Az összesített adatok azt mutatják, hogy a dísznövények kereskedelme dinamikusan fejlődik, és figyelembe kell vennünk a jövőbeli lehetőségeket és kihívásokat egyaránt.