A mondatok nyelvtani elemzése rekurzív analógiakereséssel - Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont
A HUN-REN NYTK Fonológiai és Morfológiai Kutatócsoport, együttműködve az ELTE Informatikai Karával, innovatív kutatásokat végez a nyelv tudományos aspektusaiban. Célunk, hogy mélyebb megértést nyerjünk a magyar nyelv fonológiai és morfológiai jellemzőiről, új módszerekkel és technológiákkal gazdagítva a nyelvészeti ismereteket.
Képzeljünk el egy (annotálatlan) nyelvi korpuszt, és vegyünk egy olyan mondatot, amely nem található meg ebben a gyűjteményben. Az előadás célja, hogy bemutassa, miként rendelhetünk nyelvtani struktúrát az új mondathoz a korpuszban fellelhető mondatok segítségével. A módszerem lényege, hogy minden elképzelhető módon próbálom felbontani az új mondatot két alapvető összetevőre, majd ezekre az összetevőkre rekurzívan keresek olyan nyelvtanilag hasonló frázisokat, amelyek a korpuszban már megjelentek. Ennek a megközelítésnek köszönhetően képes vagyok felfedezni és azonosítani a nyelvi mintákat, amelyek segítenek az új mondat struktúrájának megértésében.
Például: ha a my cat jumped on the table mondat nem fordult elő a korpuszban, akkor a módszernek meg kéne találnia
Kérlek, tedd egyedivé a kifejezésemet: és ha alaposan megvizsgáljuk e két analóg kifejezés eloszlását egymáshoz viszonyítva, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy az eredeti mondat nyelvtanilag elfogadható mértékben helyes.
Jelenleg nem teljesen kiforrott ez a megközelítés, de időnként felfedezhetek izgalmas párhuzamokat. Az előadásomban részletesen bemutatom, hogyan zajlik az analógiák keresése, és milyen módosításokon töprengek a jövőben.
A nyelvi struktúrák mélyebb megértéséhez elengedhetetlen a konstrukciós nyelvtan tanulmányozása, amely hangsúlyozza a nyelvi formák és jelentések közötti szoros kapcsolatot. Az analógiás következtetés révén a nyelvhasználók képesek új kifejezéseket és szerkezeteket alkotni a már meglévő minták alapján, ezáltal gazdagítva a kommunikációt. A disztribúciós tanulás módszere segít a nyelvi elemek közötti kapcsolatok feltérképezésében, lehetővé téve a mélyebb nyelvi mintázatok észlelését. Végül, a nyelvmodellek, amelyek a nyelvi adatok statisztikai elemzésén alapulnak, új perspektívát nyújtanak a nyelv fejlődésének és használatának megértéséhez, tükrözve a modern nyelvészet dinamikus természetét.
Douglas Hofstadter (2001) művében, "Analógia mint a kogníció magja" című írásában a gondolkodás mélyebb rétegeit tárja fel, hangsúlyozva, hogy az analógiák kulcsszerepet játszanak a megértés és a problémamegoldás folyamatában. Hofstadter érvelése szerint az analógiák nem csupán egy eszköz a nyelvi és logikai összefüggések megértésére, hanem alapvető építőkövei a kognitív struktúráinknak. Az általa bemutatott elméletek révén megérthetjük, hogyan formálják gondolatainkat a hasonlóságok és párhuzamok, és hogyan segítik elő az új ismeretek megszerzését. A mű jelentős hatással van a kognitív tudományokra, mivel rávilágít a gondolkodás analóg jellegére és annak komplexitására.
Mátyás, Lagos (2024): Egy alapvető analógiákra épülő modell a szintaktikai konstrukciók nyelvi tapasztalatokból való kialakulásáról.
Perry, Sarah (2018) művében egy különleges és összetett szálon fut végig a történet, amely mélyen belevonja az olvasót a karakterek életébe és érzelmeibe. Az írás stílusa és a mondanivaló gazdagsága révén a mű egyfajta varázslatos utazásra invitál, ahol minden egyes részlet hozzájárul a narratíva gazdagításához.
További részletek a MANYEK eseményeiről (a találkozók témái és ütemezése, jövőbeli találkozók): https://matyaslagos.github.io/manyek
A találkozó résztvevőinek létszámának pontosabb meghatározásához kérjük, hogy azok, akik részt kívánnak venni, illetve érdeklődnek a jövőbeli időpontok iránt, töltsék ki az alábbi űrlapot: https://tally.so/r/npkeBV. Ezzel nagyban hozzájárulnak a szervezés sikeréhez!
