Navracsics Tibor úgy véli, hogy az uniós támogatások érkezése folyamatban van, és jelenleg a hetedik helyen állunk a felhasználás terén.

A 2014-2020-as költségvetés keretében Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújtott az európai uniós források felhasználásának hatékonyságát illetően, hiszen az első helyen végzett, Csehországgal osztozva a dobogón. Ez a tény azt mutatja, hogy érdemes uniós támogatásokat biztosítani hazánknak, mivel a forrásokat rendkívül jól és eredményesen hasznosítja – emelte ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol éves meghallgatását tartotta hétfőn.

Navracsics Tibor kiemelte, az uniós források nemcsak a magyar gazdaságot és a helyi közösségeket teszik versenyképesebbé, hanem magát az Európai Uniót is. Szerinte "minden egyes euró és forint, amit megtagadnak Magyarországtól, azt az unió saját magától tagadja meg és saját versenyképességét csorbítja ezáltal".

Arra is kitért, hogy a 2021-2027-es költségvetési ciklus eddigi részét tekintve Magyarország a tagállamok sorában a hetedik helyen áll az uniós források felhasználását illetően, annak ellenére, hogy három operatív program 55 százalékát függesztették fel a tanács döntése értelmében.

Közölte, a Magyarországra érkezett uniós források legalább 65 százalékát a négy leghátrányosabb helyzetű régióban használják fel, hozzájárulva a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.

Az utóbbi megállapítások szerint kiemelkedően fontos, hogy figyelembe vegyük a különbségeket a magyarországi régiók fejlettségi szintje között. Jelenleg Budapest a legfejlettebb terület, hiszen az Európai Unió átlagához képest 156 százalékon teljesít. Ezt követi a Közép-Dunántúl, amely a fejlettségi mutatók alapján 70-71 százalékot ér el. Ezzel szemben a dél-dunántúli, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiók csupán az uniós átlag 51-52 százalékán állnak, ami hangsúlyozza a területi egyenlőtlenségeket és a fejlesztési szükségleteket.

Navracsics Tibor kifejtette, hogy a területfejlesztési politikában az eddigi, kizárólag településalapú megközelítést szeretnék kiegészíteni a térségi szemlélettel. E törekvés keretében különböző programokat dolgoztak ki, mint például a dél-dunántúli térség leszakadásának megakadályozására irányuló intézkedések. Emellett a debreceni és székesfehérvári várostérségek, valamint a balatoni régió fejlesztési programjainak előkészítése is folyamatban van.

Az önkormányzatok iparűzésiadó-bővülésének egy jelentős része, összesen 65 milliárd forint, 2025. január 1-jétől elindítja a versenyképes járások programot. Ennek keretében az ország 174 járásából 135-ben legalább 250 millió forintos térségi pályázati keret lesz elérhető.

A tárcavezető kiemelte, hogy Zalaegerszeg, Kaposvár, Szekszárd, Békéscsaba, Eger és Salgótarján esetében a pályázati keretösszeg 500 millió forintra rúg, míg a székesfehérvári, győri, miskolci és debreceni járásban ez a szám meghaladja az 1 milliárd forintot. Ezen kívül bemutatta a költségvetési támogatások között azt a rendkívüli segítséget, amely jövőre 5,5 milliárd forint keretösszeggel áll rendelkezésre az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok számára.

Szólt a vis maior támogatásról is, amelynek a keretét idén a szeptemberi árvíz miatt a kormány a korábbi 2,6 milliárdról 4,6 milliárd forintra emelte. Ebből a keretből a kisebb és a nagyobb önkormányzatok, még Budapest is igényelt támogatást.

Előadásában Navracsics Tibor a területi közigazgatás fontos kérdéseire is rávilágított, hangsúlyozva, hogy a következő évre számos jelentős kihívás vár rájuk, amelyek előkészítése már folyamatban van. Kiemelte, hogy az egyik prioritás a kormányablakrendszer továbbfejlesztése, amely nélkülözhetetlen a hatékonyabb ügyintézés érdekében.

Ezen kívül hangsúlyozta a Digitális Állampolgárság Program jelentőségét, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetiroda közreműködésével dolgoznak ki, és amelynek regisztrációja már megkezdődött. Navracsics Tibor kiemelte, hogy a mobilalkalmazásra alapozó rendszer sem közép-, sem hosszú távon nem képes teljes mértékben helyettesíteni a kormányablak szolgáltatásait.

A tárcavezető az előadását követően reagált Gelencsér Ferenc momentumos képviselő hozzászólására. Kiemelte, hogy a fővárostól azt várják, hogy felelősségteljes szolidaritást tanúsítson az ország többi része iránt. Ezt a célt szolgálja a szolidaritási hozzájárulás, ami nem azt jelenti, hogy a kormány elveszi a főváros forrásait, hanem inkább azt, hogy Budapest is hozzájárul az ország fejlesztéséhez és jólétéhez.

Ezt követően Navracsics Tibor éves beszámolót tartott az európai ügyek bizottságában, ahol hangsúlyozta, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus során is kiemelt céljuk, hogy a Magyarország számára rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan kihasználják. Olyan projekteket kívánnak támogatni, amelyek nemcsak az ország, hanem az unió versenyképességét is növelik. Kiemelte, hogy Magyarország versenyképessége közvetlen hatással van az Európai Unió általános versenyképességére is.