A tömeges iskolai bombafenyegetés hátterében nem iszlamista motivációk álltak.
Két konkrét ügyben kért és kapott tájékoztatást a Nemzetbiztonsági Bizottsága a keddi ülésén - közölte Sas Zoltán a bizottság jobbikos elnöke. Az egyik ügy a január 23-i tömeges iskolai bombafenyegetés, amelynek részleteiről ebben a cikkben szedtük össze a legfontosabbakat.
A szakmai elemzések fényében megállapítható, hogy a célzott zavarkeltés állt a háttérben. A legfrissebb adatok alapján pedig a fenyegetések, amelyek az iskolákat érintették, nem kapcsolhatók össze iszlám radikális csoportokkal.
- fogalmazott a nemzetbiztonsági bizottság elnöke.
A másik ügy, amit a politikus említett, hogy a titkosszolgálatok tájékoztatása szerint Ukrajna "lejárató kampányt indított Magyarország és Magyarország miniszterelnöke ellen".
A tájékoztatás szerint ez a folyamat már korábban is észlelhető volt, a szolgálatok jelezték is. A céljuk az, hogy a külföldi és a magyar média egyes szereplőinek segítségével, esetenként a "fake news" kategóriába tartozó összeállítások jelenjenek meg, és ezekkel rontsák hazánk nemzetközi érdekérvényesítő képességét a nemzetközi színtéren. A bizottsági elnök által idézett közlés szerint a lejártó akcióra "nem kevés pénzt és energiát áldoznak" jelenleg is.
Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője kedden kora délután a közösségi médiában is megosztotta véleményét az utóbbi ügyről. Facebook-bejegyzésében többek között kifejtette:
