A dél-koreai légi katasztrófát nem lehet madárrajra visszavezetni.
Bizonytalanság övezi szakértők körében a Dél-Korea területén történt, az eddigi legtöbb halálos áldozatot követelő repülőgép-szerencsétlenség lehetséges okait, különösen a madárbecsapódásról szóló első hivatalos feltételezést.
A futómű kieresztésének az elmaradása, a kéthajtóműves Boeing 737-800-as gép hasra landolásának időzítése a kifutópálya hosszához képest, valamint a lehetséges madárbecsapódásról szóló jelentések mind olyan kérdéseket vetettek fel, amelyekre szakértők még nem tudtak választ adni - számolt be az MTI. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a gépek vészhelyzetben minimális üzemanyaggal érkeznek, a tűzoltóautók jelen vannak, a leszállópályát habbal borítják be, a gépet a pálya legelején teszik le, és általában a végére le tud lassulni. A helyi médiában sugárzott videón az látható, amint a repülőgép futómű nélkül szánkázott végig a kifutópályán, mielőtt egy falnak csapódott, felrobbant és lángba borult.
"Miért nem alkalmaztak a tűzoltók habot a pályán? Miért nem voltak ott, amikor a gép leszállt? És miért érkezett a repülőgép olyan közel a kifutópálya végéhez? Továbbá, miért állt egy téglafal a kifutópálya végén?" - tette fel a kérdéseit Geoffrey Thomas, az Airline News szerkesztője.
Dél-koreai hivatalos források szerint jelenleg folyamatban van a baleset okainak alapos kivizsgálása, amely magában foglalja a madárbecsapódás alternatívájának mérlegelését is.
A szakértők szerint azonban valószínűtlennek tűnik, hogy madárrajjal való ütközés okozta volna a futómű meghibásodását. "A madárral ütközés nem szokatlan esemény, a futóművel kapcsolatos problémák nem szokatlanok. Madarakkal való ütközések sokkal gyakrabban fordulnak elő, de jellemzően önmagukban nem okozzák egy repülőgép elvesztését" - mondta Thomas. Geoffrey Dell ausztrál repülésbiztonsági szakértő, hozzátéve: "Soha nem láttam még, hogy madárbecsapódás megakadályozta volna a futómű kihajtását".
Trevor Jensen, ausztrál repülési szakértő kifejtette, hogy a tűzoltók és a mentőszolgálatok általában jól felkészültek a gépek hasra landolására, ezért ez a helyzet nem tűnik teljesen váratlannak. A madárral való ütközés csak akkor lehetne komoly hatással a hajtóművekre, ha több madarat is beszippantana egyszerre, de még ilyen esetben sem biztos, hogy azonnal leállítaná a motort. Így a pilóták valószínűleg rendelkeztek volna elegendő idővel ahhoz, hogy kezeljék a kialakult helyzetet - véli Dell.
Dell és Jensen véleménye alapján nem teljesen érthető, hogy miért nem csökkent a gép sebessége a leszállópályán való csúszás közben.
A dél-koreai közlekedési minisztérium közleménye szerint a gép mindkét fekete dobozát megtalálták, a repülési adatrögzítőt és a pilótafülke hangrögzítőjét is. Ez utóbbi elemzése nyújthatja a legértékesebb tájékoztatást a tragikus baleset lefolyásáról.
