OLAF: A magyar ügyészség kiemelkedően teljesít az uniós átlaghoz képest.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2024-es éves jelentése szerint a 2020 és 2024 közötti igazságügyi ajánlásokkal érintett büntetőügyekben a hazai vádemelési arány 67 % volt, ami lényegesen meghaladja az uniós vádemelési átlagot (39 %) adta hírül a Legfőbb Ügyészség.
Az OLAF 2024-es jelentése részletesen bemutatja a 2020 és 2024 között kibocsátott igazságügyi ajánlásokkal kapcsolatos megállapításait. A jelentés alapján Magyarországon az OLAF ajánlásait érintő esetek közül két ügyben vádemelésre került sor, míg egy másik ügyben a nyomozás lezárásra került.
A nyomozás jelenleg 16 ügyben zajlik, és a jelentés említést tett arról is, hogy a hazai vádemelési arány elérte a 67%-ot, ami jelentősen meghaladja az uniós átlagot, amely csupán 39%.
A jelentésben tárgyalt időszakot követően, 2025. január 1-jétől számítva, az ügyészség egy újabb ügyben vádat emelt, míg egy másik esetben az eljárás megszüntetésre került. Ennek következtében jelenleg 14 OLAF ajánlással kapcsolatos ügyben folynak nyomozások a hatóságok részéről.
A Legfőbb Ügyészség hangsúlyozza, hogy a magyar ügyészség, noha törvényi kötelezettség nem terheli, a legfőbb ügyészi utasítás alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán minden esetben elrendeli a nyomozást. Ha a nyomozás már folyamatban van, az OLAF ajánlását hozzáadják a nyomozás irataihoz, és azt részletesen értékelik. Az OLAF feladata a közösségi források felhasználásával összefüggő csalások, korrupciós cselekmények és egyéb szabálytalanságok feltárása. A vizsgálat végén – többek között – igazgatási, pénzügyi, fegyelmi vagy igazságügyi iránymutatásokat fogalmazhat meg.
A hivatalos tájékoztatás értelmében az igazságügyi ajánlás akkor lép életbe, ha a közigazgatási vizsgálat során feltárt adatok alapján az OLAF véleménye szerint bűncselekmény gyanúja merül fel az adott ügyben. E nyomán a megfelelő tagállami hatóságok jogosultak eldönteni, hogy szükség van-e nyomozás lefolytatására. Az OLAF ajánlása kiterjedhet arra is, hogy a már zajló büntetőeljárásokban a nemzeti igazságügyi hatóságok figyelembe vegyék az OLAF vizsgálatának eredményeit.
Az elmúlt években a testület arra hívta fel a figyelmet, hogy az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Korábban a Legfőbb Ügyészség arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy az OLAF és a magyar ügyészség az eddigi kiválónak minősíthető együttműködését 2022. februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette, illetve a közös érdekek és célok alapján történt munka kereteit azóta a munkamegállapodás formálisan is biztosítja.
