Orbán a Patrióták rendezvényén: Brüsszel pánikba esett, fenyegetésekkel és zsarolással próbálja megfélemlíteni a tagállamokat.

"Brüsszel előtt nem fogunk meghajolni. Mi az emberek oldalán állunk, és bátran küzdünk értük. Harcot vívunk a családokért és a hazáért, ha szükséges, akár az egész brüsszeli bürokratikus gépezettel is szemben" - üzente a miniszterelnök a "tojásfejű brüsszeli bürokraták" számára.

Orbán Viktor hétfőn Montargisban, Franciaországban tartott egy figyelemre méltó beszédet a Patrióták Európáért nagygyűlésén. A magyar miniszterelnök éles szavakkal bírálta Brüsszel politikáját, a globális elit befolyását, továbbá kifejtette véleményét az ukrajnai konfliktusról is. A rendezvény megszervezését Marine Le Pen és Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetői irányították.

Orbán Viktor a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy Magyarország az Európai Unió „fekete báránya”, Brüsszel rémálma, ugyanakkor az európai hazafiak reménysége és a keresztény értékek védelmének bástyája. Kiemelte, hogy az ország, amely csupán 11 millió ember otthona, szerény gazdasági és katonai kapacitása ellenére politikai állásfoglalásaival mégis figyelemre méltó szereplővé vált. Beszédében felidézte Victor Hugo és Albert Camus elismerő szavait a magyar népről, továbbá történelmi párhuzamokat vonva a kommunizmus és a jelenlegi brüsszeli politikai irányvonal között.

Orbán kifejtette, hogy ő a kommunista diktatúra alatt jött világra, és hangsúlyozta, hogy a magyar nép a szabadságért és a demokráciáért vívott harcaival szerezte meg jogait. Ezzel szemben bírálta a "tojásfejű brüsszeli bürokratákat", akikről úgy véli, hogy nem képesek felfogni, mit jelent a hazáért való küzdelem. Szerinte a nyugati világ egy "globalista vonaton" halad, amely a szakadék felé tart, és ha Európa ezen az úton folytatja, akkor elkerülhetetlenül megsemmisül.

A magyar miniszterelnök az elmúlt évtized hazai politikai intézkedéseit egy francia közönség előtt ismertette, hangsúlyozva a jobboldali mozgalom megerősödését: „Fellázadtunk, megalakítottuk a hazafias jobboldalt, és sikeresen háttérbe szorítottuk a baloldali erőket, új alkotmányt fogadtunk el” – mondta. Kiemelte, hogy az új alaptörvényben rögzítették: „az apa férfi, az anya nő”, valamint hangsúlyozta, hogy a gyermekek védelme minden más jogot megelőz. Beszéde során szólt a kerítésépítésről is, amelynek célja a migránsok kiszorítása volt, és hangsúlyozta: „Magyarországon a migránsok száma nulla. Nincsenek utcai csoportosulások, antiszemitizmus, erőszak vagy zavargások.”

Orbán Viktor kiemelte, hogy a magyar modell sikeresen működik: a családokat megbecsülik, és a háromgyermekes édesanyák számára életük végéig adómentességet biztosítanak. Az emberek újra büszkén vallhatják magukat magyarnak. "Brüsszel vért hány, fenyegetőzik és zsarol" - fogalmazott, utalva arra, hogy Magyarország pénzügyi szankciók áldozata lett, napi egymillió eurós bírságot kell fizetnie, mivel nem fogad be migránsokat. Ennek ellenére hangsúlyozta: "Ez a legjobb befektetés a jövőnkbe. Inkább vállaljuk ezt a terhet, mintsem hogy egyetlen migránst is befogadjunk."

Szerinte Európában egy átfogó népességcsere folyamat zajlik, amely komoly fenyegetést jelent a kontinens kulturális örökségére. Ezt így fejezte ki: "Mi, magyarok, nem fogunk meghajolni Brüsszel akarata előtt. Nem fogjuk gyávaságból Brüsszelre és a nemzetközi jogra hárítani a felelősséget. Mi cselekvőképesek vagyunk."

Orbán Viktor az ukrajnai konfliktusról is kifejtette véleményét, hangsúlyozva, hogy "ez a háború nem nyerhető meg. A harctéren csupán pusztulás és halál vár ránk. Szükség van tűzszünetre, békére és tárgyalásokra. Mi nem szeretnénk az életünket adni Ukrajnáért. Elutasítjuk, hogy a fiaink koporsókban térjenek haza. Nem kívánunk egy újabb Afganisztánt a szomszédságunkba."

Elutasította az Európai Unió hadigazdasági terveit és fegyverkezési törekvéseit is, mondván: "Nem akarjuk, hogy Brüsszel hadigazdaságot vezessen be." Szerinte a döntéseket újra a diplomatáknak kellene meghozniuk, nem a tábornokoknak.

Orbán beszédének végén a pünkösdi ünnep kapcsán a kereszténység üzenetéhez kapcsolta az összefogás fontosságát, hangsúlyozva, hogy Európa újra egy közös nyelvet talál - "a szuverenitás és a szabadság nyelvén". Szólt azokról az országokról is, amelyek hazafias politikai fordulatokat éltek át, beleértve Franciaországot, Olaszországot, Spanyolországot, Lengyelországot, Csehországot és Ausztriát, ezzel is jelezve, hogy a kontinens politikai tája folyamatosan változik.

Végül a francia patriótákhoz fordult, és Marine Le Penhez intézett szívhez szóló felhívással zárta beszédét: "Ha egyesítjük erőinket, diadalt aratunk. Marine, állj mellénk! En garde, allez!"