Orbán Viktor halálbeszéde egy rendkívül drámai és meghatározó pillanat lehetne, amelyben a miniszterelnök mélyen elgondolkodna az életről, a politikai örökségről és a jövőről. Szavain keresztül kifejezhetné a nemzet iránti elkötelezettségét, hangsúlyozva,

Pünkösdhétfőn Orbán Viktor francia közönség előtt tartott beszédet, amely az ún. patrióta politikusok nemzetközi találkozójához kapcsolódott. A politikai vezér szinte kizárólag olyan kifejezéseket használt, amelyeket már korábban sokszor hallhattunk tőle, de a mostani alkalom különlegessége, hogy ilyen sűrű és sötét hangvételű mondatokkal találkozhattunk.

A mostani diskurzus középpontjában ismét az a régóta napirenden lévő kérdés áll, hogy Brüsszelt meg kell állítani. Az újdonságot ezúttal a meglepően alázatos hozzáállás jelenti, ahogyan a brüsszeli offenzívában a szuperszuverén Orbán a francia szélsőjobb vezetőjének árnyékában helyezkedett el, mintegy szárnysegédként.

"Marine, vezess bennünket! En garde, allez!" - hajtott fejet beszéde végén Le Pen előtt.

Magyarország a kontinens szélén álló különc, Brüsszel rémálma, az európai értékek védelmezője és a keresztény hagyományok őrzője - ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett a legutóbbi beszédében a magyar miniszterelnök. Szavaiban megint megjelent az a sűrű, nyomasztó retorika, amely már 2015 óta mindennapjaink része, és amelyen keresztül szembesülünk a médiában: a migrációs válság rémképe, a munkahelyek elvesztésének félelme, és a társadalmi feszültségek, amelyekkel a fiatalok szembesülnek az utcákon, a hirdetésekben és a közösségi médiában. Az üzenetek világosan tükrözik a politikai diskurzus irányát, amelyben a félelem és a bizonytalanság dominál.

"Brüsszel vért hány"

Orbán Viktor kijelentette, hogy "Magyarországon a migránsok száma nulla", és hangsúlyozta, hogy a magyar állampolgároknak "napi egymillió eurót kell kifizetniük, mivel nem engedjük be a migránsokat". Hozzátette, hogy "inkább vállaljuk ezt a költséget, mintsem egyetlen migránst is befogadjunk", mert "nem kívánjuk, hogy bárki is erőszakot gyakoroljon a nőinkkel szemben". Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly körülbelül 50 ezer bevándorló érkezett az országba, akiknek a többsége Európán kívüli országból származik. Ezen kívül a napi egymillió eurós költség nem csupán a migrációs politika miatt merül fel, hanem egyéb, a költségvetést érintő tényezők is szerepet játszanak benne.

"Ez nem migráció, hanem szervezett népességcsere" - dobta be Orbán újra a fehér felsőbbrendűség élharcosainak kedvenc összeesküvés-elméletét, de aztán rátért a három éve nyomatott ukránellenességre is, és itt az érzelmekre, sőt az ösztönökre akart hatni. Nem csak azt mondta el, hogy békét akar, amivel ugye kb. mindenki egyetért Putyinon kívül. Nem, inkább azt fejtegette, hogy a fiatal magyar férfiakat meg fogják gyilkolni Ukrajna miatt, de mi ezt nem akarjuk: "Nem akarjuk, hogy a fiaink koporsóban jöjjenek vissza, nem akarunk egy Afganisztánt a szomszédunkban, nem akarjuk, hogy a háborúra hivatkozva Brüsszel hadigazdaságot vezessen be, nem akarjuk, hogy gigahiteleket vegyenek fel, nem akarjuk, hogy föderalizálják a tagállamok pénzét, nem akarjuk, hogy belekergessék az országainkat egy fegyverkezési versenybe. Kérem önöket, állítsuk meg őket!"

Természetesen, ez nem új keletű dolog, de érdemes észben tartani, hogy a magyar választók számára ez a domináló üzenet: Orbán vagy semmi.