Oroszország hamarosan kifejezte vágyát a béke iránt, de fontos megjegyezni, hogy Ukrajna területének körülbelül egyötöde továbbra is az orosz befolyás alatt áll.
Úgy tűnik, hogy a megszálló erők nem szándékoznak elhagyni az általuk elfoglalt területeket.
A Reuters jelentése szerint a Krím arról tájékoztatott, hogy Oroszország a 2022-ben félbeszakadt tárgyalások eredményeit, valamint azt a tényt is figyelembe kívánja venni, hogy Moszkva jelenleg Ukrajna területének körülbelül húsz százalékát ellenőrzi.
Ahogyan azt korábban már megosztottuk, Vlagyimir Putyin szombat késő esti televíziós beszédében bejelentette, hogy kész előfeltételek nélkül tárgyalni Ukrajnával, és május 15-én már hajlandó lenne asztalhoz ülni. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke üdvözölte ezt a kezdeményezést, és hangsúlyozta, hogy nyitott a tárgyalásokra, azonban előbb a Kremlnek május 12-én egy azonnali fegyverszünetet kellene hirdetnie.
Vlagyimir Putyin közvetlen és előfeltételek nélküli béketárgyalásokra invitálta Ukrajnát, míg Volodimir Zelenszkij nyitott arra, hogy tárgyaljon az orosz-ukrán konfliktus rendezéséről Putyinnal.
Vlagyimir Putyin bejelentését követően Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója újságírók előtt kifejtette, hogy az új tárgyalások során figyelembe fogják venni, miszerint Oroszország már Ukrajna területének jelentős részét, egyötödét ellenőrzi. Ezen kívül a 2022-ben Isztambulban kidolgozott megállapodás-tervezet is középpontba kerül, amely a háború korai szakaszában készült. Az inváziót követően először Belaruszban folytak egyeztetések, majd Isztambulban folytatódott a folyamat, ahol egy hivatalos dokumentum is született. Bár a tárgyalások időközben megszakadtak, orosz tisztviselők szerint a béke elérése továbbra is ezen keretek között lenne lehetséges. Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja szintén erre a tervezetre utalt, mint lehetséges alapra a jövőbeni megállapodás létrehozásához.
Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy milyen feltételek mellett lenne hajlandó lezárni az Ukrajna ellen folytatott háborút.
A hivatkozott dokumentumban szereplő információk szerint Ukrajna hajlandó lett volna elfogadni egy semleges státuszt. Ennek fejében viszont nemzetközi biztonsági garanciákra számíthatott volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaitól – ideértve az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Kínát és Oroszországot –, valamint számos más országtól, mint például Kanada, Németország, Lengyelország, Törökország, Izrael és Belarusz.
A dokumentum alapján úgy tűnik, hogy a kijevi vezetés hajlandó lett volna lemondani a NATO-tagságról és az atomfegyverek visszaszerzéséről, cserébe viszont olyan védelmi garanciákban részesült volna, amelyek kötelezővé tették volna a garanciát nyújtó országok számára, hogy orosz agresszió esetén azonnal beavatkozzanak Ukrajna megsegítésére. A 2022-es javaslatban a területi viták háttérbe szorultak, mivel a biztonsági garanciák hiánya jelentette a legnagyobb akadályt a megállapodás létrejötte előtt. Ukrajna határozottan ragaszkodott ahhoz, hogy védelmi támogatást kapjon, míg az Egyesült Államok és szövetségesei attól tartottak, hogy ez közvetlen konfliktushoz vezethet Oroszországgal. A javaslat emellett kifejezte Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseinek támogatását is.
Eközben Oroszország szigorú korlátozásokat sürgetett Ukrajna katonai erejének nagyságára és működésére vonatkozóan, továbbá követelte az orosz anyanyelvű közösség jogait sértő jogszabályok eltörlését.
Európai vezetők harmincnapos tűzszünetre szólították fel Vlagyimir Putyint, ám ő határozottan elutasította ezt a javaslatot.
