Kiemelkedően sikeres évet zárt a magyar haltermelés, ám ennek ellenére a külföldi import továbbra is folyamatosan érkezik az országba - Agrárszektor.
A 2024-es év igazán jól sikerült a hazai haltermelés szempontjából. Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget. Ez az elmúlt öt év legjobb eredménye lett, és azt mutatja, hogy a hazai halgazdaságok jó irányba haladnak.
A haltermelés terén három kiemelkedő régió játszik főszerepet Magyarországon: Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld. Ezek a térségek nem csupán természeti adottságaik révén kedvezőek, hanem hagyományosan is erős bázist jelentenek a halgazdálkodás számára. A halak között a ponty az abszolút éllovas: 2024-ben az étkezési célú halak körében a mennyiség közel 80%-át ez a faj tette ki. A pontytermelés ismét növekedésnek indult, és már a 2020-as rekordhoz közelít. Az összesített pontytermelés 11 900 tonnát tett ki, ami világosan mutatja, hogy a magyar tavak továbbra is sikeresen működnek – derül ki az AKI legújabb jelentéséből.
Az időjárás sajnos nem könnyítette meg a halgazdák helyzetét. 2024 hazánk történetének egyik legmelegebb éveként vonult be, hiszen az átlaghőmérséklet jelentősen túllépte a megszokott normákat. Februárban például a hőmérséklet 7 fokkal volt magasabb az átlagos értékeknél. Ráadásul az esőzések is elmaradtak, így ez az év a legszárazabbak közé tartozik az elmúlt 124 év statisztikái szerint, s a csapadék mennyiségét tekintve a 25. helyen végzett. Ennek következtében a vízpótlás kiemelt fontossággal bírt; a halastavak fenntartásához több mint 270 millió köbméter vizet használtak fel, ami 14%-kal magasabb a tavalyi adatokhoz képest. A legnagyobb vízigény Dél-Dunántúlon, Dél-Alföldön és Észak-Alföldön volt tapasztalható.
A tógazdaságokban a halak táplálkozása nem csupán a természet adta lehetőségekre támaszkodik. 2024-ben több mint 58 ezer tonna kevert takarmányt használtak fel, ami új rekordot jelent. Ez a megoldás hozzájárul ahhoz, hogy a halak gyorsabban fejlődjenek, és minőségük is javuljon. Különösen a pontyok számára elengedhetetlen, hogy a megfelelő tápanyagokhoz jussanak, így biztosítva egészséges és ízletes terméket a fogyasztók számára.
A halászokat azonban nem csak az időjárás, hanem az állatok okozta károk is sújtják. A kárókatonák, kócsagok, vidrák és hódok egyre komolyabb problémát jelentenek. Ezek az állatok gyakran megsebesítik vagy elfogyasztják a halakat, különösen az ivadékokat, amivel a következő évi termelést is veszélyeztetik. A halastavak védelme emiatt egyre nagyobb figyelmet kap.
Ahogy az Agrárszektor korábbi cikkében már írta, nagy problémát okoz az idegenhonos és inváziós halfajok telepítése, hiszen az elmúlt 3 évben 16 esetben kellett emiatt bírságot kiszabni. Bár vannak olyan idegenhonos halak, amelyeknek engedélyezett a tavakba telepítése, de ezt is csak olyan vizeknél lehet megtenni, amely lefolyástalan, zárt rendszerű, így nem tud kijutni a természetes vizekbe. A mai napig komoly problémát okoz az, hogy nem kérik meg a halgazdálkodók a szükséges engedélyeket vagy illegálisan hajtják végre az idegenhonos és inváziós fajok telepítését.
Bár a halexport értéke 13,3 milliárd forint volt 2024-ben, a halimport ennek több mint négyszerese, 56,7 milliárd forint lett. Ez azt jelenti, hogy több halat hozunk be, mint amennyit kiviszünk, és a külkereskedelmi mérleg közel 43,4 milliárd forintos hiányt mutat. Ez az érték még az előző évhez képest is romlott.
A magyar lakosság évente átlagosan mindössze 5,8 kilogramm halat fogyaszt fejenként, míg az Európai Unió átlagos értéke körülbelül 21 kilogramm. Ennek hátterében részben az áll, hogy sokan nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a halételek elkészítése terén, vagy egyszerűen idegenkednek tőlük. A legtöbb ember csupán a karácsonyi ünnepek alatt él a halételek lehetőségével, ilyenkor jellemzően halászlé vagy rántott ponty kerül az asztalra.
