Pesztericz-Kalas Vivien: Drónfal, orosz tőke, ukrán integráció - újabb feszültségek az Európai Unióban A közelmúlt eseményei arra figyelmeztetnek, hogy az Európai Unióban újabb törésvonalak formálódnak. A drónfalak megjelenése, az orosz vagyon beáramlása

Ukrajna helyzetével kapcsolatban a magyar kormány álláspontja jelenleg viszonylag könnyen érvényesíthető, ám a tényleges csatlakozás kérdésében más uniós tagállamok is kifejezhetik szkepticizmusukat - nyilatkozta Pesztericz-Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének vezető szakértője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Szerdán Koppenhágában informális uniós csúcstalálkozóra gyűltek össze a vezetők, ahol az Európai Politikai Közösség soron következő ülését is megrendezték. Pesztericz-Kalas Vivien, az InfoRádió szakértője, hangsúlyozta, hogy a napirenden két fő téma szerepelt: a biztonság és védelempolitikai együttműködés fejlesztése, valamint Ukrajna helyzete. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense elmondta, hogy Ukrajna támogatásával kapcsolatban konszenzus alakult ki, viszont az uniós csatlakozás ügyét illetően Magyarország ellenállása miatt António Costa, az Európai Tanács elnöke azt javasolta, hogy a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdéséhez elegendő legyen a minősített többség elve az egyhangú döntés helyett.

A szakértő megjegyezte, hogy az informális ülés során csupán egy órát szenteltek Ukrajnának, és konkrét döntések sem születtek. Hozzátette, hogy az október 23-24-i hivatalos Európai Tanács-ülésen várhatóan újra foglalkoznak a témával. "Általában egy ilyen informális csúcstalálkozón is szokás, hogy a politikai vezetők nyilatkozatot tesznek közzé, de itt egyértelmű volt, hogy ilyesmire nem érdemes várni" – mondta Pesztericz-Kalas Vivien.

A felvetésre, miszerint Robert Fico távollétében mennyire maradt egyedül Magyarország álláspontja, a válaszában kiemelte, hogy a befagyasztott orosz vagyon felszabadítását illetően Szlovákia és Belgium sem áll a magyar oldalra, azonban a végső döntés erről a hivatalos tanácsülés keretein belül fog megszületni.

Pesztericz-Kalas Vivien úgy véli, az ukrán csatlakozás ügyében nem változott Magyarország álláspontja. "Kezdetektől fogva a magyar miniszterelnök azt mondja, hogy egyrészt amíg Ukrajna háborúban áll, addig nincs is miről beszélni, másrészt pedig valóban meg kell tennie azokat a szükséges lépéseket Ukrajnának, amelyek ahhoz kellenek, hogy uniós taggá tudjon válni" - mondta, és hozzátette, az unió intézményrendszerének is fel kell készülnie egy hatalmas, de nem túl fejlett ország befogadására. Ráadásul a háború miatt a gazdasága romokban van, és most aligha tudnak az uniós kritériumok teljesítésére összpontosítani, ennek ellenére az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2030-ra Ukrajna és a Moldovai Köztársaság az unió tagjává válna. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez nagyon gyors csatlakozás lenne, hiszen például a Nyugat-Balkán országai lassan két évtizede várnak arra, hogy uniós taggá váljanak.

Nagy meglepetés lenne számomra, ha Ukrajna és Moldova valóban ilyen gyorsan csatlakozna az uniós közösséghez.

„Nem hiszem, hogy a 2030-as időpont reális lenne. Először is a háborúnak véget kell érnie, és csak utána kezdhetjük el számolni, mennyi időre lesz szükség ahhoz, hogy a taggá válás lehetősége megvalósulhasson” – nyilatkozta az EU-szakértő.

Pesztericz-Kalas Vivien rámutatott, hogy Magyarország jelenleg 26 másik tagországgal néz szembe, de véleménye szerint ennek fő oka az, hogy a döntésnek még nincs valódi tétje. Jelenleg csupán a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről van szó, míg a valódi kihívás akkor érkezik, amikor Ukrajna EU-tagsága körüli határozatot kell hozni. Ekkor több ország, például Franciaország és Hollandia, szkeptikus lehet a bővítéssel kapcsolatban. Vivien szerint, ha ideáig eljutnak, Magyarország nem marad egyedül a véleményével, amennyiben kitart álláspontja mellett.

Ha Magyarország kitart az álláspontja mellett, akkor az unió vezetése több ötlettel is készül Pesztericz-Kalas Vivien szerinte arra, hogy mégis átvigye az akaratát. Az egyik lehetősége szerinte az, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárást lefolytatva, ha szükséges, elveszik Magyarország szavazati jogát, arra hivatkozva hogy megsértette az uniós alapértékeket. A másik lehetőség, amit António Costa szeretett volna most elérni, hogy elég legyen a döntéshez a minősített többség az egyhangúság helyett, de erre jogilag nincsen lehetőség.

"Jelenleg Magyarország számára viszonylag egyszerű a helyzet. Csak annyit kell tennünk, hogy nemet mondunk, hiszen a csatlakozás megkezdése és befejezése egyhangú döntést igényel. Amíg mi kitartunk a nemet mondás mellett, addig az EU nem tud lépni" - nyilatkozta Pesztericz-Kalas Vivien. Hozzátette, vannak alternatívák, amelyek révén támogató döntést hozhatnak, ilyen például a konstruktív tartózkodás intézménye, amelyet 2023 decemberében már alkalmaztak, amikor Orbán Viktor elhagyta a termet. Ilyen esetekben az érintett országnak valamilyen kompenzációt kell kapnia ahhoz, hogy átformálja a véleményét, de a szakértő szerint jelenleg az Európai Uniónak nincs olyan ajánlata, amely meggyőzné Magyarországot arról, hogy megváltoztassa álláspontját.

A beszélgetés során felmerült, hogy a formális döntés az Európai Tanács részéről valószínűleg csak a magyar országgyűlési választások után várható. Az egyhangú támogatás kérdése viszont úgy tűnik, hogy nem fog háttérbe szorulni, mivel például Ciprus és Görögország is ragaszkodik a Törökországgal kapcsolatos vétóikhoz. Bulgária Észak-Macedónia ügyében, míg Horvátország Szerbia kapcsán szeretné fenntartani hasonló álláspontját. A fő referens emiatt hosszadalmas tárgyalásokra számít, de azt sem tartja kizártnak, hogy a tagállamok inkább a választások eredményeire várnak, mielőtt lépéseket tennének.

A V4-es együttműködés jövőjéről is szó esett, és Pesztericz-Kalas Vivien úgy fogalmazott, hogy ha Andrej Babis pártja győzelmet arat a csehországi parlamenti választásokon, akkor a cseh, szlovák és magyar hármas szorosabb szövetségre léphet. Ugyanakkor Lengyelország elszigetelése a nagyobb mérete miatt nem lesz könnyű feladat. Vivien véleménye szerint azonban a három kisebb ország közösen képes lehet nyomást gyakorolni, így erősebb befolyásra tehet szert a V4-en belül, amennyiben közös álláspontot fogalmaznak meg, és ezt az Európai Unió szintjén is érvényesítik.

A koppenhágai informális csúcsnak fontos témája volt Ukrajna támogatása is, azt keresték, hogyan lehetne további anyagi támogatást nyújtani Ukrajnának, és az Európai Bizottság javaslata az volt, hogy a befagyasztott orosz vagyont adják át Ukrajnának. "Nemzetközi jogba ütközik, ha egyszerűen csak elveszik egy másik ország pénzét, ezért a bizottság legújabb javaslata az, hogy egy úgynevezett jóvátételi kölcsön formájában adják ezt a mintegy 140 milliárd eurót oda Ukrajnának" - mondta Pesztericz-Kalas Vivien, és felidézte, hogy Magyarország és Szlovákia határozottan elítéli ezt, és mivel Belgiumban van ennek a pénznek a nagy része, Belgium sem támogatja jelenleg, bár a belga kormányfő megengedőbb álláspontot képvisel, mert azt mondta legutóbb, ha találnak olyan megoldást, ami jogilag garanciákat nyújt, hogy visszakapják az a pénzt, akkor végül is hajlandó támogatni ezt az ötletet. Azt ugyanakkor nem látja, hogy

Adható-e olyan garancia, amely megfelel a belga követelményeknek?

Mindenképpen szükség van egyhangú döntéshozatalra ehhez, azonban Magyarország és Szlovákia ellenállása miatt felmerül a kérdés, hogy miként lehetne ezt a folyamatot a minősített többség elvével lebonyolítani.

Pesztericz-Kalas Vivien kiemeli, hogy Németország számára kulcsfontosságú lett volna, ha a versenyképesség témája szerepel a legutóbbi informális ülés napirendjén. Ennek elmaradása némileg gyengítette Németország pozícióját az uniós politikai színtéren. Emellett a biztonság- és védelempolitikai együttműködés keretében a résztvevők az Európai Unió keleti határán tervezett drónfalról is beszéltek. Ez a rendszer a drónok észlelésére és megsemmisítésére lenne hivatott. Érdekesség, hogy Magyarország és Szlovákia az utolsó pillanatban csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, ám a szakértő szerint a finanszírozás forrásával kapcsolatban még mindig komoly viták folynak.

"Az Európai Bizottság közösségi forrásból szeretné megvalósítani, ezzel saját hatalmát is növelve. A kelet-európai országok, amelyek az unió külső határain fekszenek, ennek örülnek, ugyanakkor Németország és Franciaország azon az állásponton van, hogy ne közösségi költségvetésből valósuljon meg, elsősorban az ő pénzükből, hanem ez mindenkinek a nemzeti hatásköre legyen, hogy csinálnak-e ilyen drónfalat" - idézte fel a csúcs előtt törésvonalat Pesztericz-Kalas Vivien, ugyanakkor a találkozón a dél-európai országok is kifejezték igényüket, hogy ők is szeretnének ilyen védelmet kapni, és közösségi költségvetésből. Így háromfrontos vitává alakult a kérdés, nem is sikerült most közös nevezőre jutniuk, és a szakértő szerint az október végi ülésen sem lesz megegyezés.

Pesztericz-Kalas Vivien a legutóbbi Európai Bizottságot és Ursula von der Leyen elnököt célzó bizalmatlansági indítványokról osztotta meg véleményét. A legfrissebb próbálkozás is kudarcot vallott, de...

Felszínre került, hogy milyen éles ellentétek feszülnek egyrészt az Európai Parlamenten belül, másrészt pedig von der Leyen és bizonyos tagállamok között.

A Patrióták Európáért kezdeményezés valószínűleg nem hozza meg a várt eredményeket, mivel a néppárti, liberális és szociáldemokrata frakciók már kifejezték, hogy Ursula von der Leyen mögött állnak. Ennek ellenére a figyelemfelkeltés szempontjából hasznosnak tartja a Patrióták lépését, hiszen a támogató frakciók is elvárják, hogy cserébe valamit kapjanak, ami tovább gyengíti az elnök pozícióját.

"Az Európai Parlament most jobban megosztott. Aa tavalyi választásokat követően jelentősen megnőtt azoknak a képviselőknek a száma, akik elégedetlenek a mostani irányvonalával az Európai Uniónak. Az uniós állam és kormányfők többsége viszont a mostani irányvonalat támogatja, tehát ők egységesebbek, és egy-két ország az nem ért egyet az adott döntéstől függően" - mondta a két csúcsintézmény viszonyáról.