Pressman búcsúajándékai: Milyen örökséget hagy maga után az amerikai nagykövet távozása után - PestiSrácok A távozó amerikai nagykövet Pressman búcsúajándékai különleges jelentőséggel bírnak, hiszen nem csupán személyes emlékek, hanem a két ország között
Pressman búcsúajándékai: Milyen örökséget hagy hátra a távozó amerikai nagykövet? Kertész Dávid, 2025-01-14 Ahogy a diplomáciai világban gyakran előfordul, egy nagykövet távozása mindig különleges alkalom, amely lehetőséget ad arra, hogy visszatekintsünk a szolgálat alatt elért eredményekre és azokra az ajándékokra, amelyeket az utódoknak hagyományoz. Pressman nagykövet búcsúajándékai nem csupán tárgyak, hanem szimbólumai az együttműködésnek és a barátságnak, amelyet Magyarország és az Egyesült Államok között ápoltak. Ezek az ajándékok tükrözik a nagyköveti tevékenység során kialakult kapcsolatokat, a közös projekteket és a kulturális cseréket, amelyek gazdagították a két ország viszonyát. A búcsúajándékok között várhatóan megtalálhatók olyan emléktárgyak, amelyek a közös történelmi pillanatokra emlékeztetnek, valamint olyan innovatív kezdeményezések, amelyek a jövőbeni együttműködés alapjául szolgálhatnak. Pressman nagykövet távozása nem csupán egy korszak végét jelenti, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a következő nagykövet új irányokat találjon, és folytassa a már megkezdett munkát. Az ajándékok tehát nem csupán búcsúztatáskor kerülnek előtérbe, hanem a jövő reményeit is magukban hordozzák. Kertész Dávid elemzése alapján ezek az ajándékok nemcsak emlékek, hanem a két nemzet közötti hosszú távú barátság zálogai is.
David Pressman távozásával egy új fejezet kezdődik számunkra: véget ért a nagykövetségi széderest, ahol ex-széljobberek és influenszerek gyűltek össze, és elmaradnak a magyar kormányt érintő aljas támadások egy baráti ország nagykövetétől. A baloldali sajtó számára pedig bezárul a pénzcsap, amely eddig tonnányi dollárral támogatta őket. De nézzük meg közelebbről Pressman eddigi tevékenységét! Az elmúlt időszakban a Présember nem csupán diplomataként, hanem politikai aktivistaként is fellépett, és gyakran kritizálta a magyar kormány intézkedéseit. Számos alkalommal részt vett rendezvényeken, ahol nyilvánosan kifejezte véleményét, és igyekezett nemzetközi szinten is hangot adni a baloldali narratíváknak. A kérdés most az, hogy ki lép a helyébe, és milyen irányt vesz a nagykövetség politikája a jövőben. A politikai táj folyamatosan változik, és az új vezetés hogyan kezeli majd a két ország közti kapcsolatokat, az még kérdéses. Mindenesetre az eddigi események alapján úgy tűnik, hogy egy új időszak küszöbén állunk, amely lehetőségeket és kihívásokat egyaránt hordoz.
Nem lepődtünk meg, hogy amint kiderült, hogy kormányváltásra kerül sor az Egyesült Államokban, az is világossá vált, hogy leváltják az amerikai nagykövetet. David Pressman még utódja kinevezését sem várta meg, máris dobbantott, hiszen az amerikai nagykövet nem is annyira Washington mint a demokrata hálózatok érdekeit képviselte, így érezhette, hogy hamarosan forró lesz a lába alatt a talaj.
Pressman és a leköszönő Biden-adminisztráció utolsó próbálkozásaival minden erejüket latba vetik, hogy a lehető legrosszabb fényt vetítsenek az amerikai-magyar kapcsolatokra. Az elmúlt évek során egyértelművé vált, hogy a demokrata kormányzat a nagyköveten keresztül igyekszik nyomást gyakorolni a magyar kormányra. Nem véletlen, hogy hirtelen megjelentek a hazánkat célzó intézkedések, mint például a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény eltörlése, ami nemcsak a magyar állampolgároknak okozott kellemetlenséget, hanem különösen az amerikai nagyvállalatok érdekeit is sértette.
Az őket érintő kérdések nem izgatták őket, csupán az volt a lényeg, hogy legyen miről hosszan vitázni és bírálni a magyar kormányt a baloldali médiában. A baloldali sajtó pedig azonnal lecsapott a témára, és Pressman minden lépésére, hiszen lényegében az amerikai nagykövetség hangszóróiként működtek. Nem meglepő tehát, hogy bizonyos információk szerint a függetlennek és objektívnek mondott hírportálok körében leépítések és fizetéscsökkentések várhatóak; a Simicska-árvák után most Pressman-árvák is feltűnnek majd a magyar médiában.
A leköszönő nagykövetnek azonban volt még egy meglepő húzása. Furcsa egybeesés, hogy éppen az általa rendezett vacsora után robbant be az influenszerek által szervezett tüntetés, amelynek résztvevői éppen azok voltak, akiket Pressman vendégül látott. De természetesen mindez csupán véletlen. Az is érdekes, hogy a nagykövetség forródrótjára kapcsolódó szerkesztőségek az úr helytartói ideje alatt titkosított iratokhoz is hozzáfértek. Ami pedig nem volt az amerikai titkosszolgálatok birtokában, azt azonnal követelni kezdték.
A kettős állampolgárok listájának megszerzése komoly kockázatot jelentett volna a kárpátaljai magyar közösség számára. Ne legyünk naivak: ha valaki hozzájutott volna ehhez az információhoz, nem csupán egy fiók mélyére rejti el. Az ukrán hírszerzés számára sokkal értékesebb lett volna ez a névsor, mint bárki másnak, hiszen a nemzetbiztonsági érdekeik szempontjából kulcsfontosságú információkat tartalmazott volna.
Ami pedig a búcsút illeti: azt sem nehéz összerakni, hogy bár a demokrata kormányzat megbukott, Pressman távozik, nem megy el nyomtalanul, biztosan lesz, akit beavatott abba, hogy kivel kell jóban lennie, ha csicskamajdant rendezne a Hősök terén. Ennek ellenére a kinevezett forradalmárnak nem lesz könnyű dolga, mert bárhogyan is próbálkoztak Pressmanék, nem sikerült éket ütniük az Orbán-kormány és a Trump-adminisztráció közé.
Fotó: Hatlaczki Balázs a PestiSrácok jóvoltából.
Facebook hozzászólás
Kapcsolódó témákcsicskamajdanDavid Pressmankettős adóztatásTrump-adminisztrációVezető
