Ragadós száj- és körömfájás: szakértői elemzés a vadon élő állatok jövőjéről A ragadós száj- és körömfájás (FMD) egy komoly vírusos betegség, amely nemcsak a háziállatokat, hanem a vadon élő fajokat is sújtja. A betegség hatásai messze túlmutatnak a gazd

A ragadós száj- és körömfájás komoly fenyegetést jelent a vadon élő állatokra, ám hatása a haszonállatokra nézve jóval súlyosabb - nyilatkozta Csivincsik Ágnes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársa az InfoRádióban.

Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található. Március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket.

Az InfoRádió Csivincsik Ágnes kutató állatorvost kérdezte arról, hogy a jelenlegi járvány kiterjedhet-e a vadon élő állatokra. A szakértő elmondta, hogy a betegség főként a hasított körmű állatokat érinti, így a szarvasfélék, muflonok és vaddisznók is ki vannak téve a fertőzésnek. Ugyanakkor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársa hangsúlyozta, hogy az említett állatok esetében nem beszélhetünk jelentős veszélyeztetettségről, mivel a vírus nem okoz számottevő elhullást közöttük, és nem játszanak szerepet a betegség fenntartásában sem. A legnagyobb aggodalom a vaddisznók esetében merül fel, mivel ők sokkal nagyobb mennyiségű vírust ürítenek, mint a kérődzők. Azonban itthon a vaddisznópopuláció afrikai sertéspestis elleni intézkedések következtében jelentősen csökkent, ami mérsékli a fertőzés terjedésének kockázatát.

"A betegség fenntartásához és terjesztéséhez nem a vad állatok fognak komoly szerepet játszani, még ha a járványügyi helyzet esetleg így alakul is."

- jelentette ki Csivincsik Ágota, határozottan kifejezve véleményét.

A szakember arról is beszélt, hogy az Európában terjedő vírustörzsek inkább fertőznek, de kevésbé okoznak súlyos tüneteket. "A vadállományok általában még a háziállat-állományoknál is jobb rezisztenciával, rezilienciával rendelkeznek, nem annyira klinikai tünetek jellemzőek bennük" - mondta a kutató állatorvos.

Az eljárásmenetről kiderült, hogy a helyi vadállományból mintákat gyűjtenek, mivel a környezetben lévő állatok vizsgálata nélkül nem lehet biztosan állítani, hogy a fertőzés nem jelentkezik náluk. Januárban, Berlin közelében, Németországban 150 vad példányt teszteltek, mielőtt megerősítették volna, hogy a fertőzés nem terjedt el a térségben.

Pásztor Szabolcs, az országos főállatorvos, az InfoRádiónak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon egy eltérő vírustörzs jelent meg, mint ami januárban Németországban felütötte a fejét. Csivincsik Ágota információi szerint két fő szerotípus létezik, és ezek alatt számos szubtípus is található. A vírus Európába valószínűleg távoli forrásból érkezett, de a pontos származása és az érkezés módja még nem tisztázott. Érdekes módon a németországi vírustörzs jellemzően Ázsiában található.

"A világ annyira összekapcsolódott, hogy bármikor, bármelyik kontinensről a másikra átjuthat egy vírus. Néhány óra alatt bejárható a Föld teljes területe. Megnyugtató, hogy a Németországban megjelenő vírus nem ugyanaz, mint ami máshol terjed, hiszen ott sikerült jól kezelni a kitörést, és ez egy teljesen eltérő forrásból származó probléma" - nyilatkozta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatási főmunkatársa.