Számos ingatlan kategóriája átalakulhat, ami a magyar lakosság jelentős részét érintheti.

Rövidesen életbe lép az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási rendelete, amely lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy módosítsák a zártkerti ingatlanok besorolását, ezzel kivonva őket a mezőgazdasági művelés alól.

A zártkerti ingatlanok jogi helyzete már jó ideje kérdéses. Az, hogy ez a helyzet megváltozhasson, és az ilyen területek kiszabadulhassanak a művelési kötelezettség alól, két alapvető feltétel teljesüléséhez kötött - olvasható az Index cikkében.

Az egyik fontos lépés, hogy a kormány közzétegye a törvény végrehajtási rendeletét, míg a másik, hogy az illetékes önkormányzat ezt követően helyi rendeletben lehetővé tegye az átminősítést. Úgy tűnik, hogy ez a folyamat hamarosan megvalósul: a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium már megkezdte a társadalmi egyeztetést az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtásához kapcsolódó kormányrendelet módosítási tervezetéről.

A zártkertek olyan különleges ingatlanok, amelyek a 1967-es jogszabály értelmében a települések külterületének azon részeit jelölik, melyek nagyüzemi művelésre nem alkalmasak. E területek célja, hogy lehetőséget biztosítsanak az állampolgárok számára, hogy saját földtulajdonukkal és földhasználatukkal rendelkezzenek, mindezt a belterületen kívül, így teremtve meg a személyes kertészkedés és a pihenés lehetőségét.

Ennek ellenére ma is bőven akad olyan tulajdoni lap, amelyen zártkertként van besorolva az adott ingatlan. Később, mintegy 2,5 éven keresztül a földtörvény lehetővé tette a zártkerti ingatlanok tulajdonosainak, hogy ingyenesen, egyszerűsített eljárásban kérjék, hogy ingatlanjukat kivonják a művelés alól, ám ezzel nem mindenki élt.

Akadtak olyanok, akiknek fogalmuk sem volt a létezéséről, míg mások úgy vélték, hogy nincs rá szükség.

Sokan csak a 2017. végi határidő lejárta után kaptak észbe, amikor értékesíteni akarták ingatlanjukat. Összesen mintegy 150 ezren élhetnek ma is zártkerti ingatlanban.