Rétvári Bence hangsúlyozza, hogy elengedhetetlenek olyan vezetők, akik határozottan képviselik az ország érdekeit. Az ilyen vezetők képesek a közjó érdekében cselekedni, és nem félnek megtenni a szükséges lépéseket a nemzet fejlődése érdekében.

Rétvári Bence a Nemzeti összetartozás napja tiszteletére tartott megemlékezésen kiemelte, hogy három meghatározó adat világosan szemlélteti a trianoni békediktátum következményeit. Elmondta, hogy míg Németország, amely felelős volt az első világháború kitöréséért, 70 ezer négyzetkilométer területet veszített, addig Ausztria, amely a hadüzenetet megfogalmazta, 40 ezer négyzetkilométert szenvedett el. Ezzel szemben Magyarország, amely a háború ellenállója volt, 180 ezer négyzetkilométeres területi csökkentést kénytelen elviselni.

Nem azért volt nagy területi vesztesége Magyarországnak, mert a háború vesztes oldalán állt, hanem mert az ország vezetői nem álltak ki Magyarország érdekeiért, ezért is fontos mindig a nemzeti összetartozás

- tette hozzá az államtitkár.

Rétvári Bence kiemelte, hogy a Zebegényben található emlékhelyet a kommunisták és a szovjetek szinte teljesen el akarták pusztítani, hasonlóan 700 másik emlékhelyhez. Szerencsére a helyiek, a zebegényiek, összefogtak, hogy megóvják ezt a fontos történelmi helyszínt, így ma is áll és emlékeztet minket múltunkra.

Azok, akik külföldi szövetségesekkel lépnek partnerségre, különösen, ha e segítséggel szerzik meg a hatalmat — mint ahogy azt Magyarországon a második világháború után is láthattuk —, számára a nemzeti identitás és büszkeség az igazi kihívás. Ezen értékek felszámolására törekednek, mivel a nagyhatalmak, melyek célja a saját befolyásuk kiterjesztése több országban, legyen az kommunista eszme vagy más ideológiai keret, elutasítják a nemzeti gondolatot.

- hangsúlyozta. Számukra csupán nemzetiségek léteznek, míg mi a magyar nemzet részének valljuk magunkat, és ebből a meggyőződésből egy árnyalatnyit sem vagyunk hajlandók engedni - tette hozzá a Belügyminisztérium államtitkára.

Vitályos Eszter, a kormányszóvivő, hangsúlyozta, hogy Trianon nem csupán a veszteség szimbóluma; hanem egyúttal egy fontos tanulság is. Ebből a történelemformáló eseményből világosan kiderült, hogy a magyarság igazi ereje nem a területi határokban, hanem sokkal inkább a lelkek összekapcsolódásában és a közösségek szoros összetartozásában rejlik.

Kiemelte, hogy "a haza nem csupán a fizikai határok által körülhatárolt tér, hanem él a tudatunkban, a nyelvünkben, a kultúránkban, és legfőképp a szeretetünkben". Az a belső erő, amely a legnagyobb tragédiák idején sem tört meg, ma is jelen van mindannyiunkban, legyen szó Zebegényről, Kolozsvárról, Kassáról, a Délvidékről, Felvidékről, Erdélyről vagy éppen a diaszpóráról – tette hozzá a szóvivő.

Vitályos Eszter azt mondta, hogy Trianon arra is emlékeztet, hogy a történelmi igazságtalanságokat nem feledni kell, hanem tanulni belőlük. Emlékezni nem a gyűlöletért, hanem a reményért - fogalmazott. Nem a sérelmek újraélése miatt, hanem hogy megértsük, a magyar jövő csak és kizárólag akkor épülhet biztos alapokra, ha emlékezetünk nem válik közömbössé - tette hozzá.