A globális olajválság egyre inkább érik, és ennek következményeként súlyos élelmiszer-drágulásra számíthatunk - figyelmeztet az Agrárszektor.
A decemberi Agrárszektor konferencián már tizedik éve ünnepeljük az agrárium kiválóságait, amikor is 10 különböző kategóriában átadásra kerülnek az elismerésre méltó agrárdíjak. Ezekre a díjakra az ágazat bármely kiemelkedő szakmai tevékenységet folytató szereplője pályázhat vagy nevezhető.
A pálmaolaj-termelés területén komoly kihívásokkal nézünk szembe: az ültetvények korosodnak, ám a gazdák nem hajlandók újratelepíteni őket. Malajziában egy 85 éves farmer helyzete jól tükrözi ezt a dilemmát: az öreg fák folyamatosan csökkenő hozamot produkálnak, de ő nem váltja őket újra, mivel nem bírja elviselni azt a 3-5 éves jövedelem nélküli időszakot, amíg az új növények beérnek.
A pálmaolaj a globális növényi olajpiac meghatározó szereplője, hiszen a világ kínálatának több mint 50%-át képviseli. A nyers pálmaolaj 85%-a Malajziából és Indonéziából érkezik, azonban az évtizedek során tapasztalt folyamatos növekedés most új irányt vehet. A két ország együttes exportja várhatóan jelentős lassulásra számíthat, mivel a termelés stagnálása mellett Indonézia egyre inkább arra törekszik, hogy a pálmaolaj egy részét biodízel gyártására fordítsa. Ez a változás komoly hatással lehet a globális olajpiac dinamikájára.
A Reuters elemzése alapján a két ország exportja a globális piacok felé akár 20%-kal is visszaeshet az elkövetkező öt év során. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a kistermelők ültetvényeinek állapota valószínűleg rosszabb a korábbi várakozásoknál. Ezek a kistermelők a malajziai és indonéziai ültetvények 40%-át képviselik, így létfontosságú szerepet játszanak az ellátási lánc stabilitásában.
Dorab Mistry, a Godrej International vezetője, és M.R. Chandran, a Malajziai Pálmaolaj Szövetség egykori elnöke arra hívják fel a figyelmet, hogy Malajziában a kistermelői ültetvények több mint felén a pálmafák már régen túllépték csúcstermelési időszakukat. Ez a megállapítás jelentősen eltér a malajziai kormány hivatalos adataitól, amelyek csupán 37%-ot jeleznek a csúcshozamú fázisban túllépett ültetvények esetében. A helyzet tovább súlyosbodik, mivel Indonéziában a kormány 2016-ban kitűzött célja, miszerint 2025-ig 2,5 millió hektárnyi területet újraültetnek, a tavaly októberi állapotok szerint mindössze 10%-os teljesítést mutat. Ennek következményeként a kistermelők és az ipari ültetvények olajpálmái közül több mint egyharmad már elérte, vagy meg is haladta a legnagyobb termelési éveit.
A becslések alapján a két ország közös exportja 2030-ra várhatóan körülbelül 37 millió tonnára csökken, ami a 2024-es adatokhoz viszonyítva 20%-os visszaesést jelent.
Ahogy a kínálat folyamatosan csökken, az iparági előrejelzések arra utalnak, hogy a globális kereslet 2050-re várhatóan 50 millió tonnával fog nőni, ami évente legalább 2%-os kínálatbővítést követelne meg. M. R. Chandran becslései szerint azonban a termelés mindkét országban csupán évi 1,5%-kal fog emelkedni, főként az elöregedett ültetvények és a lassú újratelepítési sebesség következtében. A már most is szűkülő pálmaolaj-kínálat következtében az alternatív olajok, mint a szójabab-, repce- és napraforgóolaj árai folyamatosan emelkednek. Tavaly a nyers pálmaolaj tonnánként 39 dollárral drágábban kelt el a szójaolajhoz képest, míg 2023-ban a szójaolaj 160 dolláros kedvezménye jellemezte a piacot.
A Reuters által megkérdezett 11 malajziai kistermelő többsége óvatosan viszonyul az újratelepítéshez, hiszen az érett pálmafák jelentik számukra a legfontosabb bevételi forrást, különösen a jelenlegi, kétéves csúcsáron. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a földtulajdonosok többsége már idős, és sok gyermekük városokba költözött, így a családi gazdaságok jövője kérdésessé vált. Bár a malajziai kormány féláron támogatja az újratelepítési folyamatot, sok kistermelő nem akar hitelt felvenni a hátralévő költségek fedezésére. Indonézia ezzel szemben tavaly megduplázta a kistermelők újratelepítési támogatását, de Gulat Manurung, az APKASINDO termelői csoport elnöke figyelmeztetett, hogy a gazdálkodók számára nehézséget okoz ezen forrásokhoz való hozzáférés, amit a földtulajdonjogokkal kapcsolatos problémák és a bonyolult feltételek tovább súlyosbítanak.
