Így hát a Sziget helyett egy Putyin-Trump csúcsra épülő esemény vár ránk.

Magyarország fogadja az orosz és az amerikai elnökök találkozóját; a Sziget fesztivált pedig komoly kihívások elé állítja a jövője. Eközben a kampányban már a tizennegyedik havi nyugdíj javaslata is felmerült. Ez a HVG legfrissebb heti gazdasági összefoglalója.

Budapest lesz a színhelye Donald Trump és Vlagyimir Putyin következő találkozójának - jelentette be az amerikai elnök. Ez a hír sokakban felidézheti az előző, alaszkai Trump-Putyin találkozót, ahol az orosz elnök lényegében azt csinált, amit csak akart, emlékeztetve minket az 1994-es budapesti memorandumra is. Most azonban talán egy kicsit más a helyzet: a találkozó bejelentése előtt Trump éppen az ukránok számára ígért nagyobb mértékű fegyveres támogatást, ami új összefüggéseket hozhat a két vezető találkozójába.

Szijjártó Péter nemrégiben Moszkvában tett látogatást, ahol az orosz energiaszállítások fenntartásának fontosságát hangsúlyozta. Ezzel párhuzamosan az Európai Parlament két szakbizottsága arra a következtetésre jutott, hogy az orosz gáz- és olajimporttilalomra vonatkozó javaslat még mindig nem elég szigorú, és javasolják, hogy a Magyarországra vonatkozó kedvezményeket is töröljék.

Ha már az olaj és a nemzetközi események terítéken vannak: a magyar-horvát feszültség továbbra is tart, hiszen a horvát energiaipari vállalat konkrét ajánlatot készül benyújtani a Molnak az árak tekintetében. Eközben a globális politikai színtéren Kína egy jelentős csapást mért az Egyesült Államokra: a ritkaföldfémek exportjának szigorítása súlyos fegyverré válhat a kereskedelmi konfliktusban, és a nyugati védelmi ipar is komoly következményekkel néz szembe. Válaszul Trump egy olyan termék bojkottjával fenyegeti Kínát, amelyet az Egyesült Államok már jelenleg is minimális mértékben vásárol a kínai piacról.

Még fél év van hátra a választásokig, de a kampány már most gőzerővel zajlik. Az egyik érdekes fejlemény az volt a héten, hogy Varga Judit visszatéréséről kezdtek el beszélni, de úgy tűnik, a kormány végül nem kívánja visszahívni a korábbi minisztert. A HVG elemzése szerint, mióta Varga a háttérbe vonult, kapcsolatai révén továbbra is jelentős támogatást nyújt a NER-nek. Eközben a kampány másik fontos eleme egyértelműen gazdasági kérdésekre fókuszál. Lázár János után Orbán Viktor is arról nyilatkozott, hogy a kormány dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén. Ez a megfogalmazás mindkettőjük részéről tudatosan óvatos, hiszen a jelenlegi költségvetési helyzetben komoly kihívást jelentene forrást találni erre a célra. Ugyanakkor a politikai érdekek könnyen felülírhatják a pénzügyi realitásokat.

A számításaink alapján 2026-ra körülbelül 563 milliárd forint szükséges a 14. havi nyugdíj bevezetéséhez. Ha heti szinten extra kifizetéseket indítanának, akkor is 140 milliárd forintos többletet jelentene, amennyiben évről évre egy újabb heti plusznyugdíjat ígérnének. Ez a megközelítés talán reálisabbnak tűnik. Érdemes megemlíteni, hogy a Tisza Párt is hasonló nagyságrendű nyugdíjreformot ígér, azonban az ellenzéki javaslat esetében szintén kérdéses, honnan lenne fedezet a költségekre. Az ő terveik viszont inkább a szegényebb rétegek támogatását célozzák meg.

Ezt sem hittük volna, de teljesen reálisan felmerült a lehetőség, hogy megszűnik a Sziget. A fesztivál szervezői akkora veszteségeket szenvednek el évek óta, hogy azt kérték a Fővárosi Önkormányzattól, szüntessék meg a területfoglalási engedélyt. Az illetékes bizottságban ezt a Fidesz ellenszavazataival, a Tisza tartózkodásával nem fogadták el, úgyhogy ha valaki mással szeretnének szerződést kötni, azt most nem lehetne megtenni.

Jelenleg Gerendai Károlyt próbálják rávenni, hogy térjen vissza a Sziget fesztivál élére. Az alapító, aki évekkel ezelőtt visszavonult a fesztivál szervezésétől, a HVG-nek nyilatkozva kifejtette, hogy a projekt nagysága miatt nem tudja egyedül finanszírozni a szükséges forrásokat. Jelen helyzetében pedig nagybefektetők számára sem tudja vonzóvá tenni a projektet, mivel már régóta el kellett volna kezdeni a jegyek árusítását. Ugyanakkor optimistán nyilatkozott arról, hogy a korábbi alvállalkozókkal együttműködve még van esély a Sziget megmentésére.

A hét képe: az M30-as autópálya, amelynek a felújításával a hónap végéig kellene elkészülni, és most a minisztérium fenyegeti miatta a Strabagot

Egy ember szenvedett sérülést a debreceni katódgyárban bekövetkezett üzemi baleset során. A cég ugyan próbálta megnyugtatni az alkalmazottakat azzal, hogy a "lítium-hidroxid ebben a formában nem minősül veszélyes anyagnak", de az a tény, hogy belélegezve akár halálos is lehet, már korántsem tűnik megnyugtatónak. Ez az eset ismét rávilágított arra, hogy Magyarországon a kormány javaslatára lazították a munkavédelmi oktatási szabályokat, és a hatóságok többször is elnézően tekintettek a munkavédelmi hiányosságokra.

2024-ben ugyan 2 százalékkal csökkent a munkahelyi balesetek száma, de a haláleseteké 62-ről 75-re nőtt. Hogy komoly bajok vannak az ágazatban, azt az is mutatja, hogy a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a Samsung gödi gyárának összes működési típusú környezetvédelmi engedélyét, így fel kell függesztenie a tevékenységét.

Természetesnek vesszük, hogy a világ folyamatosan fejlődik, de ez csak az elmúlt kétszáz évben volt így - miért? Ebből a gondolatból indult ki Joel Mokyr, amikor elkészítette a kutatását, amely idén közgazdasági Nobel-díjat ért. Történelmi példákon át mutatta be: akkor indulhatott be a nagy fejlődés, amikor a leíró és az okokat kutató tudomány egymásra talált és becsatlakozott melléjük a vállalkozói szabadság, és azok az országok lehettek sikeresek, ahol a régi elit nem blokkolta az innovációt.

Philippe Aghion és Peter Howitt, akik közösen elnyerték a Nobel-díjat, egy olyan modellt dolgoztak ki, amely bemutatja, hogyan lehet egyensúlyt találni az új innovációk támogatása és a régi, jelentős találmányok alkotóinak védelme között. Céljuk, hogy a fejlődés ne vezessen a múlt eredményeinek teljes elvesztéséhez, hanem inkább egy olyan környezetet teremtsenek, ahol az újdonságok szárnyalhatnak, miközben a hagyományos értékek is megőrződnek.

Az 1990-es évek közepén már nem volt elég csupán a véletlenre bízni a használt ruhák bőségét, ha valaki a gazdagság kapujában akart állni. Ekkor alakult ki az a bizonyos üzleti modell, amelyet a Háda Kft. azóta is megőrzi, változtatások nélkül, hiszen a cég 30 éves története során nem módosítottak rajta - nyilatkozta Háda György, a cég alapítója a HVG podcastjában. Beszélgetésük során arról is szó esett, hogy miként kerül évente több mint tízezer tonna ruha a boltjaik polcaira, miért nem terjedt el a franchise-rendszer, és miért nem találkozhatunk velük minden plázában.

Interjút folytattunk Potyi Gergellyel, a Pepco Magyarország operatív igazgatójával. A beszélgetés során arra kerestük a választ, hogyan különböznek a magyar vevők a térség más országainak vásárlóitól, és hogy mely célcsoportokra szeretnének a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni. Emellett kiderült, hogy a magyar vásárlók milyen egyedi igényekkel rendelkeznek, amelyek európai szinten is figyelemre méltónak számítanak.

A kecskeméti campus építésére kiírták a tendert, mely egy olyan fejlesztés, amely korábban már kapott állami támogatást. Az egyetem ezt a pénzt egy időre az MNB alapítványának átadta, ám az alapítvány tőzsdére vitte a forrást. Miután az egyetem újra szükséget érzett a finanszírozásra, ismételten a kormányhoz fordult, és sikerült újabb támogatást szereznie.

Jelen pillanatban úgy fest, hogy mégsem elkerülhetetlen a jegybanki alapítványoknak juttatott milliárdok elvesztése. A fideszes városvezetés most legfőképpen Mészáros Lőrinc bankjának támogatására számíthat, hiszen az első lépésben az MBH döntése határozza meg a helyzet alakulását. Bár vannak kedvező jelek a vagyonok megóvására, egy dolog biztos: a kormánynak is komoly beleszólása lesz a végső döntésekbe.