Soha nem tűnik el emlékezetéből az a szörnyű nap Brüsszelben, amely örökre nyomot hagyott a híres magyar riporter lelkében.

Pontosan negyven évvel ezelőtt, 1985. május 29-én Brüsszelben egy olyan esemény rázta meg a labdarúgás világát, amely örökre beíródott a sporttörténelem sötét lapjaira.
A Liverpool és a Juventus belga fővárosban csapott össze a Bajnokcsapatok Európa-kupája döntőjében, azonban a mérkőzés előtt a lelátón történt incidensek sajnálatos módon tömegszerencsétlenséghez vezettek. A Magyar Televízióban a népszerű sportkommentátor, Gulyás László vezette a közvetítést, aki öt évvel később tollat ragadott, hogy felelevenítse emlékeit a szörnyű eseményekről. A Magyar Nemzet cikkében a riporter egyedi nézőpontból idézte fel a tragédiát, amely örökre nyomot hagyott a futballtörténetben.
A mérkőzés napjának reggelén egy kis hangulatfelmérés céljából ellátogattam a belvárosba - mesélte a Magyar Nemzetnek az MTV akkori 35 éves riportere. Ekkorra már mind az angol, mind az olasz szurkolók megérkeztek, és a levegőben érezhető volt a feszültség. Figyelemmel kísértem a Liverpool-drukkereket, akik jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztottak (leginkább sört), és már kezdték átalakítani a város arculatát. Kukákat borogattak fel, és ha Juventus-mezbe öltözött olasz drukkert pillantottak meg, akkor a legkevésbé udvarias gesztusokat sem mellőzve mutogattak és fenyegetőztek.
"Még messze voltunk a meccs kezdésétől, de azt mindenki tudta, mennyire félelmetesek az angol drukkerek. Azt is tudtuk, mert láttuk a tévében, hogy volt olyan hajó, amely tele volt olyan részeg Liverpool-szurkolókkal, akik az áthajózás során egymást verték. Ez a társaság is megérkezett Brüsszelbe. Meg a többiek: repülővel, vonattal, autóval" - olvasható.
A döntő előtt a rendezők a Liverpool és a Juventus színeibe öltöztetett fiatal csapatokat irányítottak a Heysel stadion gyepére, ahol ezek a gyerekek meccset játszottak. A második félidőben a Juventus mezében játszó srácok szépíteni tudtak (3-1), és ez volt az a pillanat, amikor a helyzet drámaian megváltozott - olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
Ezeket az eseményeket csak azok láthatták, akik a helyszínen voltak, mivel a tévéközvetítés még nem kezdődött meg.
"Mivel teljesen egyedül voltam az MTV-től Brüsszelben (azaz nem volt a mai divatos szóval élve pályaszéli riporterem), esélyem sem volt arra, hogy elmozduljak a kommentátorállásból. Senkit nem engedtek ki a helyéről, így a mellettem ülő Képes Sport munkatársat, Őri B. Pétert sem kérhettem meg, hogy eredjen az események nyomába. A hatóságok bennünket védtek, miközben senki sem adott tájékoztatást. Mi televíziósok és rádiósok egymást figyeltük, szinte szájról olvasva próbáltunk információhoz jutni. Hogy ki mit hall, ki mit tud saját kollégáitól a fejhallgatón keresztül. Nekem egy belgrádi kolléga mutatta egyik kitárt kezét, jelezvén: öten haltak meg. Ezt el is mondtam a nézőknek" - emlékezett vissza Gulyás László.
"Közben az MTV-ben ment az adás, folyamatosan beszélnem kellett úgy, hogy érdemi információt továbbra sem kaptam. A borzalmak közepette, sírástól fojtogatva beszéltem, de semmit nem tudtam hozzátenni a képhez, legfeljebb tovább növeltem vékony, s egyre akadozó hangommal a kétségbeesést. 35 évesen, négy éve voltam televíziós sportújságíró, és nem haditudósító televíziós. A képernyőre került, sportrendezvényekhez nem illő, borzalmas eseményekkel képtelen voltam mit kezdeni. Ekkor szóltak a fülemre Budapestről: "Add vissza a szót! Zenével megoldjuk." Megváltásként éltem meg mindezt, s adtam vissza a következő mondattal: "Én most innen nem tudok többet mondani, zene Budapestről.""
Egy budapesti szerkesztő egy váratlan döntést hozott: popzenét kezdtek sugározni, ám a Brüsszelből érkező képek véletlenül kint maradtak. Így történt, hogy a megdöbbent magyar nézők szeme előtt a mentők sorra emelték ki a romok alól a holttesteket, miközben az ABBA ikonikus dallamai szóltak a háttérben.
"A Heyselben remegett a kezem, izzadtam a kíntól, amikor kaptunk egy papírt a sajtófőnöktől, amelyen a következő információ állt: Az UEFA végrehajtó bizottsága tanácskozik a döntő megrendezéséről. Slussz. Egy óra alatt ennyit tudtak összehozni, miközben harminckilencen lelték halálukat. Közben Budapestről, a Szabadság térről folyamatosan kérdezték: lesz-e a meccs, de válaszolni nem tudtam sem igent, sem nemet, mert magunk sem hallottunk semmit. Vártunk, szörnyülködtünk, tehetetlenül vergődtünk, miközben engem nyomasztott, hogy megváltam a szótól. Pesten is érezték, hogy ez így nem mehet tovább, lekeverték a zenét és kiadták a szót újra Brüsszelnek."
- Fejtette ki Gulyás.
"A szó visszaadásának ténye mellett ez a mondat - ma már tudom - óriási hiba volt a részemről, azonban egyes akkori újságok sugallatával ellentétben a zene bejátszásának fájdalmasan szerencsétlen ötlete korántsem tőlem származott."
A mérkőzést végül lejátszották, a Juventus Michel Platini tizenegyesével 1-0-ra nyert a Liverpool ellen. A büntetőnek a megadása egyébként hatalmas bírói hiba volt, mert az angolok játékosa nem a tizenhatoson belül szabálytalankodott.