Magyar Péter súlyos bűncselekmény gyanújába keveredett, ami komoly következményekkel járhat: a kiszabható büntetés akár öt évnyi szabadságvesztést is jelenthet.

Az Európai Unió által előírt jogi keretek alapján a Magyar Nemzeti Bank alapos vizsgálatot folytat Magyar Péter tőzsdei tranzakcióival kapcsolatban, mivel azok mögött bennfentes kereskedelem gyanúja merült fel. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kiszabható büntetés akár öt év börtönbüntetést is magában foglalhat.

A Magyar Nemzeti Bank alapos nyomozásba kezdett, hogy kiderítse, vajon Magyar Péter 2023-ban bennfentes információk birtokában vásárolt-e Opus-részvényeket közvetlenül a vállalat részvény-visszavásárlási programjának bejelentése előtt. A gyanú szerint Magyar jelentős, több tízmillió forintos profitra tehetett szert a titkos információk kihasználásával.

ráadásul Magyarország az Európai Unió szigorú irányelve szerint kell hogy eljárjon, ha felmerül a tisztességtelen tőzsdei kereskedés gyanúja. Az eddig napvilágra került információk arra utalnak, hogy megvalósult a tisztességtelen gyakorlat; a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálatát az Európai Unió érintett intézményei is árgus szemekkel figyelik, nem is beszélve a részvényesekről, mivel az ilyen ügyekben a tét nem más, mint a Budapesti Értéktőzsde jó hírnevének fenntartása.

A Nemzeti Nyomozó Iroda figyelmét az a kiszivárgott hangfelvétel keltette fel, amelyen Vogel Evelin, Magyar Péter korábbi barátnője arról beszél, hogy a pártelnöknek lenne arra pénze, hogy fizessen neki, mivel 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk segítségével szerzett, amilyenekről nem kellett volna tudnia. A beszélgetés során Vogel azt is megjegyezte, Magyar "úgy játszadozik a tőzsdén, hogy olyan belsős információkat kap, amit amúgy nem kéne az embernek megkapnia".

A legfrissebb információk szerint Magyar Péter 2023. július 21-én, a tőzsdezárás előtti pillanatokban minden meglévő részvényét értékesítette, így több tízmillió forintos befektetését teljes mértékben az Opus Global részvényeibe fektette. Ugyanezen a pénteken, a tőzsde zárása után az Opus bejelentette, hogy részvény-visszavásárlási programot indít. Ennek hatására a következő kereskedési napon a cég részvényeinek ára 170 forintról 300 forint fölé ugrott.

Azzal, hogy a következő, július 24-ei kereskedési napon a mindegy 75 százalékkal magasabb árfolyamon eladta a részvényeit, jelentős nyereségre tett szert - ha valóban belső információk hatására, akkor kockázatmentesen.

Magyar Péter a 2025. február 13-án tett nyilatkozatában határozottan tagadta, hogy július 21-én Opus-részvényeket vásárolt volna, hangsúlyozva, hogy banki kimutatásokkal tudja alátámasztani, miszerint a tranzakciók egy későbbi időpontban történtek. Ezt az érvet azonban megcáfolta a Magyar Nemzeti Bank, amely nemrégiben közzétette a tőkepiaci tranzakciók részletes nyilvántartását, beleértve a 2023. július 21-én végrehajtott Opus-részvények adásvételét is. Az MNB emellett egy 24 kérdésből álló listát juttatott el Magyar Péterhez, amelyben arra is rákérdezett, hogy miért tagadta a tranzakciókat egy februári Facebook-posztjában, és milyen alapokon állította, hogy a sajtóban megjelent információk tévesek.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Mandiner kérdésére emlékeztet arra, hogy a befektetők egyik alapvető szabálya, hogy diverzifikálják portfóliójukat, azaz ne tartsanak minden tőkéjüket egyetlen eszközben. Ezzel szemben Magyar Péter, a hírek szerint, teljesen eltérő stratégiát követett: minden más részvényét értékesítette, és kizárólag az Opus részvényeibe fektetett. A vállalat részvény-visszavásárlási programja jelentős hozamot kínált, így nem lenne meglepő, ha Magyar Péter a birtokában lévő információk alapján mindent kockára tett volna - véli a szakértő.

Az egyelőre nem derült ki, hogy ha Magyar Péter bennfentes információkhoz jutott, akkor honnan. Ebben az időben a Magyar Bankholding felügyelőbizottságának tagja volt. Mind a Magyar Bankholding, mind az Opus Global Mészáros Lőrinc érdekeltsége, vagyis akár formális, akár informális csatornákon is hozzájuthatott Magyar a bizalmas információkhoz.

Valószínű, hogy az Opus legfelső vezetésén és néhány kulcsszemélyen kívül kevesen voltak tisztában a részvény-visszavásárlási programmal. Ennek alapvető oka, hogy ha egy ilyen lényeges információ korábban napvilágra kerül, az komoly árfolyamkockázatot idézett volna elő, hiszen a befektetők valószínűleg azonnal megrohamozták volna az Opus-részvényeket. Az érintett kereskedési napon és azt megelőzően azonban nem voltak olyan jelek, amelyek tömeges vásárlásra utaltak volna.

A bennfentes kereskedés kérdése a büntető jogszabályokban és a tőkepiacokra vonatkozó törvényekben is hangsúlyos szerepet kap. Az Európai Unión belül a tagállamok számára kötelező érvényű az 596/2014. számú rendelet, amely a piaci visszaélések megelőzésére és a befektetők védelmére irányul. E szabályozás értelmében a tagállami hatóságoknak elengedhetetlen, hogy megfelelő büntetőjogi lépéseket tegyenek, amely magában foglalhatja a pénzbírságot és a szabadságvesztést is. Ezen kívül a rendelet részletesen szabályozza a felügyeleti eljárásokat, így hazánkban a Magyar Nemzeti Bank felelős a piac ellenőrzéséért.

A büntető törvénykönyv 410. paragrafusa taglalja a bennfentes kereskedelmet. Balsai István büntetőjogász a Mandinernek kifejti: a törvény szövege szerint aki bennfentes információ felhasználásával saját vagy más nevében a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, ügyletkötésre megbízást ad, megbízást visszavon vagy módosít, ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít, illetve a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást vagy másokat a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kötésére, ügyletkötésre vonatkozó megbízás adására, visszavonására vagy módosítására, ajánlat rögzítésére, visszavonására vagy módosítására hív fel vagy bír rá, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha a bűncselekményt hivatalos személyként, illetve ha például pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás társaság tisztség-viselőjeként vagy alkalmazottjaként követik el. Akkor is ez a tétel, ha a bűncselekménnyel érintett ügylet, megbízás, ajánlat abszolút értéke eléri a különösen nagy értéket.

A tranzakciók összértéke aggályos lehet, bár az MNB nem szolgáltatott konkrét adatokat az üzlet értékéről. Vogel Evelin megfogalmazása szerint azonban valószínű, hogy ez az összeg túllépi az 50 millió forintot.

Az uniós jogszabályok szerint a tagállamoknak kötelező jelentést tenniük a párizsi központú Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA) a felügyeleti tevékenységeikről. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatok megkezdését is be kell jelenteni az EU intézményeinek.

Az ellenzéki politikus érvelése szerint Orbán Viktor miniszterelnök célja ezzel az ügygel a politikai ellenfelek ellehetetlenítése. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az uniós rendelet és a szigorú, egységes piacfelügyelet mellett a kormánytagok befolyása a nyomozási folyamatokra rendkívül korlátozott. Emellett bármilyen problémát, ami az eljárással összefüggésben merül fel, súlyos következményekkel járhat a magyar tőzsdére nézve.

Ha a részvényesek azt tapasztalják, hogy több esetben is felmerül akár a bennfentes kereskedés, akár a piacbefolyásolás más formája, és nem kapnak megnyugtató válaszokat a felvetésekre, vagy azt tapasztalják, hogy a csalók elkerülik a felelősségre vonást, tartós bizalomvesztés is lehet a következmény. Ilyen esetben sokan nem kereskednek tovább az adott ország piacán, ezzel súlyos veszteséget okozva a többi befektetőnek, valamint szélsőséges árfolyammozgásokat okozva.

Egyelőre nem lehet tudni, mikor zárul a Magyar Nemzeti Bank által indított vizsgálat. Számos kérdés tisztázatlan: honnan volt információja Magyar Péternek; Kiket vizsgálnak hasonló okokból; Volt-e korábban példa hasonló cselekményekre; Visszaélt-e pozíciójával Magyar Péter?