Szijjártó Péter komoly sérelemről számolt be.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Jerevánban kifejtette, hogy Magyarország külpolitikáját mindig a nemzeti érdekek határozzák meg. Hozzátette, hogy a kormány néhány, a liberális mainstreamtől eltérő nézete miatt egyesek hajlamosak fasisztának vagy éppen az orosz elnök szövetségesének titulálni az országot - áll a tárca nyilatkozatában.

A tárcavezető a Jereváni Párbeszéd elnevezésű fórum panelbeszélgetésén mindenekelőtt arról számolt be, hogy Magyarország külpolitikáját mindig a nemzeti érdekek vezérlik, még ha a kormányt bizonyos, a liberális fősodortól eltérő álláspontok miatt egyesek rögtön "fasisztának, a Kreml propagandistájának" vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjának.

Kép forrása: MTI/Lakatos Péter

Kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi politikai diskurzusban egyre inkább eltűnik a kölcsönös tisztelet, és a viták szellemi színvonala aggasztóan lecsökkent.

Sajnálattal kell megjegyeznem, hogy az Európai Unió e tekintetben sajnos nem a legjobb példát mutatja. Az utóbbi évek során rendkívül nehézzé vált a racionális párbeszéd fenntartása az európai politikai színtéren, és az Ukrajnában kitört háború ezt a helyzetet gyakorlatilag lehetetlenné tette.

- mondta Szijjártó Péter.

Példaként megemlítette, hogy az energiaellátás ügye mára már teljesen politikai játszmák tárgyává vált. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy politikai nyilatkozatokkal vagy sajtótájékoztatókkal nem lehet megoldani a fűtési problémákat.

Emellett kiemelte, hogy az egész nemzetközi politikai táj sokat profitálhatna abból, ha a világ országai hajlandóak lennének mérsékelni ezt a hozzáállást.

"Donald Trump elnök győzelmével az Egyesült Államokban azonnal sokat javult a helyzet, mert azok, akik eddig marginalizáltak, most a mainstream részei, s azok, akik eddig háttérbe szorítottak, legtöbb nemzetközileg jelen van. Úgy vélem, hogy a hazafiság, a szuverén szemszögből leginkább megközelítéssé válik, amely korábban olyan változásokat hozott, de egyre inkább a főáramba."

Szijjártó Péter az ukrán EU-csatlakozás jövőjével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a tagállamok a bővítésről eltérő álláspontokat képviselnek a nyilvános diskurzusban és a háttérbeszélgetések során. Míg a nyilvánosság előtt optimistán beszélnek az integrációról, zárt ajtók mögött inkább a nyugat-balkáni országok csatlakozásának akadályaival foglalkoznak.

Itt van Montenegró, egy olyan ország, amely sem méretével, sem népességével nem veszélyeztetheti az Európai Uniót, egy ország, amelyik már tagja az euróövezetnek, amely már tagja a NATO-nak. Miért nem lehet Montenegró, miért nem lehet Szerbia az Európai Unió tagja? Miért nem kapott fel Észak-Macedóniát?

- tette fel a kérdését.

Kifejtette, hogy a nyugat-balkáni államok esetében már tizenöt éve tart a várakozás az EU-tagságra. Jelen helyzetben azonban nehezen tudja elképzelni, hogy Ukrajna a közeljövőben képes lenne teljesíteni a szükséges feltételeket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna vonatkozásában is figyelembe kell venni azt az Európában oly sokat hangoztatott "érdemalapú megközelítést". A háborús állapot azonban nem tekinthető érdemnek, legalábbis ebben a kontextusban biztosan nem.

Ezért az Európai Unióhoz való csatlakozásról beszélünk, amelyhez egyértelmű kritériumok sorozata tartozik. Jelenleg nem érzékelem, hogy a közeljövőben jelentős előrelépés történne ezeknek a feltételeknek a teljesítése terén.

- jelentette ki.

"Jelenleg egy véleménynyilvánító szavazás zajlik, amelyben az emberek szavazhatnak arról, támogatják-e Ukrajna EU-tagságát. Mint demokratikus kormány tagjai, elkötelezettek vagyunk amellett, hogy figyelembe vegyük a polgárok akaratát."

Mi nem félünk attól, hogy stratégiai kérdésekben kikérjük az emberek véleményét. Nemzeti konzultációkat folytattunk sok kérdésben (...) És mindig tiszteletben tartottuk az emberek akaratát