Titkos csoportok, rejtőzködő muszlim közösségek és ukrán népirtás – a magyar társadalom sajnálatos módon rendkívül érzékeny az álhírekre és az összeesküvés-elméletekre.

A magyarok krónikusan fogékonyak a téves és torzított információkra - ez az egyik fő megállapítása annak a kutatásnak, amely közép-európai országokban vizsgálta, hol mennyire fogékonyak az emberek az összeesküvés-elméletekre, a dezinformációra (azaz a szándékos megtévesztés céljából terjesztett, félrevezető információra) és a tényrelativizmusra.

A kérdőív megalkotásáért a Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO) felelt, amely a hamis és félrevezető információk elleni harcra irányuló hazai együttműködés keretében jött létre, cseh-lengyel-szlovák partnerével, a CEDMO-val közösen. A kutatás során Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában a teljes kérdőívet kitöltették, míg Bulgáriában helyi partnerük segítségével csak egy részét gyűjtötték be, mind a négy országban reprezentatív mintavétellel. Az álhírek és dezinformációk mellett a felmérés célja volt megvizsgálni az emberek véleményét az Ukrajna ellen irányuló orosz agresszióról, valamint az Európai Unió biztonságpolitikai helyzetéről és geopolitikai kérdéseiről is. A magyarországi adatgyűjtés 2022. május 24. és június 2. között zajlott.

Az összehasonlító kutatás megállapításai szerint a cseh és szlovák társadalom jobban ellenáll a dezinformációk hatásainak, míg a magyarok a legfogékonyabbak ezekre a hamis információkra. Érdekes, hogy a tévhitek kölcsönösen táplálják egymást: akik hisznek a dezinformációkban, hajlamosak még inkább elköteleződni az összeesküvés-elméletek iránt, és ez fordítva is igaz. Általános észlelés, hogy mind a négy vizsgált országban aggasztó mértékben nőtt a tényekkel és az objektív valósággal szembeni kétség. Különösen Magyarországon és Bulgáriában széles réteg tart attól, hogy külső hatalmak beavatkoznak a választásokba.

Magyarországon a válaszadók 72 százaléka értett egyet azzal teljes mértékben, hogy vannak olyan titkos szervezetek, amelyek nagymértékben befolyásolják a politikai döntéseket. Bulgáriában ez az arány 63 százalék volt, míg a cseheknél és a szlovákoknál nem érte el az ötven százalékot:

A magyarok többsége, 57 százaléka azzal is teljes mértékben egyetértett, hogy az európai őshonos lakosságot egy nagyszabású terv keretében cserélik le bevándorlókra. Eközben a cseheknél és a szlovákoknál a válaszadók harmada sem választotta ezt a lehetőséget, 42 és 40 százalékuk nem értett vele egyet:

Magyarországon külön felmérést végeztek a muszlim közösségekkel kapcsolatos véleményekről. Az eredmények szerint a megkérdezettek 60 százaléka úgy véli, hogy a muszlim kultúra fokozatosan, alattomos módon próbálja ránk kényszeríteni saját hagyományait. Érdekes, hogy pártpreferenciák alapján nem volt jelentős eltérés a vélemények között. A Fidesz szavazói körében a legmagasabb, 67 százalékos egyetértés mutatkozott ezzel a nézettel, de a Tisza- és DK-szavazók sem maradtak le, hiszen 59, illetve 58 százalékuk osztotta ezt a véleményt. A bevándorlókkal és a muszlim közösségekkel szembeni aggodalom tehát széleskörűen jelen van a társadalomban.

A Covid-járvány idején nyilvánvalóan megnőtt a tudományos eredmények iránti bizalmatlanság, és ez a szkepticizmus azóta is tartósan jelen van. Ezt jól mutatják azok a válaszok, amelyek a "a gyógyszercégek titkolják előlünk a betegségek ellenszerét" állításra érkeztek. Magyarországon és Bulgáriában a válaszadók 67%-a osztotta ezt a nézetet, míg Csehországban és Szlovákiában csak 39, illetve 38%-os arányban gondolkodtak hasonlóan.

Magyarországon kiugróan magas támogatottságot kapott az a nézet, hogy Ukrajna korábban népirtást követett el a területén élő orosz kisebbség ellen, 62 százalék értett együtt ezzel az állítással, Bulgáriában csak 44, míg a csehek és szlovákok körében ebben a kérdésben is a bizonytalanok és az egyet nem értők voltak többségben.

A kutatás eredményei alapján Magyarország a tényrelativizmus éllovasa, ami a médiával szembeni kiemelkedő bizalmatlanságra vezethető vissza. Az emberek túlnyomó része inkább véleményként értékeli a sajtóban közzétett állításokat, mintsem hogy tényként fogadná el őket. A környező országok sem állnak messze tőlünk, hiszen a megkérdezettek több mint kétharmada mind a négy országban kétségeket fogalmaz meg a tényként bemutatott információk hitelességével kapcsolatban. Ez a szkepticizmus és pesszimizmus kedvező talajt teremt a dezinformációk és összeesküvés-elméletek elterjedésének.

A megkérdezett magyarok körében széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy a 2024-es európai parlamenti választások során külső hatalmak fognak beavatkozni. Érdemes megjegyezni, hogy a mintavétel időpontja közvetlenül a választások előtt zajlott. A leggyakrabban említett beavatkozók között szerepelt Amerika, amelyet a válaszadók 53 százaléka tartott a legvalószínűbbnek, míg Oroszországot 52 százalék látja potenciális beavatkozóként. Emellett Kína is a figyelem középpontjába került, hiszen a válaszadók 47 százaléka számított arra, hogy a távol-keleti ország is részt vehet a politikai játszmákban. Külön érdekesség, hogy a Fidesz támogatóinak több mint fele úgy vélte, hogy az Európai Bizottság is aktívan beavatkozhat a választási folyamatba.

A felmérés során a válaszadók véleményét is megkérdezték arról, hogy mely külső tényezők befolyásolhatják az Európai Unió biztonságát. Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a migrációt tartották a legnagyobb aggodalomra okot adó kérdésnek, de Oroszország fenyegetése is jelentős mértékben érzékelhető volt. Érdekes, hogy míg a csehek és a szlovákok más prioritásokat hangoztattak, Magyarországon a megkérdezettek 76%-a a kínai befolyás növekedését is komoly kihívásként azonosította, ezt pedig az orosz agresszióval egy szinten említették.

A kutatás rávilágít arra, hogy az ukrán háborúval kapcsolatosan sokakban kialakult a "Ukrajna-fáradtság", ami megnehezíti az Európai Unió határozott fellépését. A katonai segítségnyújtás iránti támogatás egyik tagállamban sem haladta meg a 25 százalékot, míg a nem katonai jellegű támogatás melletti arány is csupán 25-33 százalék körüli. Ezen kívül az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítását is csak kevesen, a válaszadók többsége nem pártolja.

A csehek és szlovákok is szeretik mi és őkre osztani a társadalmat, legalábbis a politikai szereplőket, de a legerősebben Magyarországon van jelen ez a gondolkodás. Nálunk 41 százaléknak egyértelműen fontos, hogy a társas környezete politikai nézetei megegyezzenek az övével, a kormánypárti és az ellenzéki szavazóknak is fontos, hogy olyan véleménybuborék vegye őket körül, amelyik megegyezik a saját politikai nézeteikkel. 36 százaléknak volt már feszültsége családon belüli politikai kérdés miatt, és 38 százalék gondolja úgy, hogy a politika a jó és a gonosz harca.

A felmérés érdekessége, hogy rávilágít a különböző országok egymásról alkotott szociális, politikai és gazdasági megítélésére. A magyar és szlovák válaszadók 57%-a úgy véli, hogy Csehország teljesítménye felülmúlja a saját országukét. Ezzel szemben a cseh válaszadóknak csupán 18%-a, míg a szlovákoknak 28%-a tartja úgy, hogy Magyarország helyzete kedvezőbb a cseh helyzethez képest.

A HDMO-val együttműködő Political Capital egy évvel ezelőtt hasonló témákban végzett kutatása során arra a megállapításra jutott, hogy a magyar lakosság jelentős része kétségbe vonja az objektív és ellenőrizhető tények létezését. Ez a bizonytalanság szoros kapcsolatban áll azzal a jelenséggel, hogy egy adott eseményről eltérő, egymással logikailag ellentmondó "alternatív tények" is létezhetnek.

Korábban már érintettük azt a fontos témát, hogy az álhírek, a dezinformáció és a propaganda elterjedése nem csupán a közösségi média következménye. Azok, akik alapvetően ellenállnak az összeesküvés-elméleteknek, valószínűleg nem fognak megváltozni egy Facebook-poszt hatására. Ugyanakkor, akik hajlamosak az ilyen nézetekre, könnyen rátalálnak ezekre a tartalmakra. A valódi aggodalom akkor merül fel, amikor olyan egyének, akik hatalommal és anyagi eszközökkel rendelkeznek, kezdik el terjeszteni a dezinformációt, és a saját hiedelmeik alapján cselekednek.