A Trump által bejelentett tűzszünet mögött titkos tárgyalások állnak, amelyek mesteri diplomáciai manőverek révén formálták meg a helyzetet.
Donald Trump 2024. június 24-én megérkezik az amszterdami Schiphol repülőtérre, ahol a holland fővárosban zajló NATO-csúcstalálkozóra készül. - Fotó: Koen van Weel / ANP / AFP
Még az amerikai kormányból is volt, akit meglepett, amikor Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint hétfő délután hat órakor a közösségi oldalán bejelentette, hogy 12 napig tartó harcok után Izrael és Irán beleegyezett egy tűzszünetbe. J. D. Vance alelnök például egy televíziós műsor vendége volt, amikor a műsorvezetőtől megtudta, hogy tényleg létrejött a tűzszünet, aminek tető alá hozásán nem sokkal korábban még ő is dolgozott.
A világban sokan azért is csak kapkodták a fejüket, mert Trump alig pár órával azután jelentette be a tűzszünetet, hogy Irán a vasárnap hajnalban iráni atomlétesítmények ellen végrehajtott amerikai bombázásokra válaszul rakétákat lőtt ki egy Katarban lévő amerikai támaszpontra.
Egy ideig még Trump bejelentése után is volt valamennyi bizonytalanság, mert a két fél hivatalosan órákon át nem reagált, és a tűzszünet órákkal későbbi életbe lépéséig mindkét oldalról végrehajtottak utolsó csapásokat. Sőt, még a hivatalosan már a tűzszünet időszakában is volt néhány átlövés, után azonban Trump káromkodva szidta le Izraelt és Iránt, a tűzszünet pedig végül kitartott. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint Trump a hágai NATO-csúcsra tartva hívta fel Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, és "különösen erélyes és félreérhetetlen" módon közölte vele, hogy abba kell hagynia Irán bombázását.
"Apucinak néha kemény szavakat kell használnia"
"Erre szerdán Mark Rutte NATO-főtitkár úgy reagált, hogy a kemény szavak néha elengedhetetlenek" - mondta. Trump is osztotta ezt a nézetet, hangsúlyozva, hogy bizonyos helyzetekben muszáj kifejezni magunkat. "Mindenki egyetért azzal, hogy néha szükség van egy bizonyos kifejezésre" - tette hozzá. Arra a kifejezésre utalt, amit kedden használt az elnök, amikor megjegyezte, hogy "két olyan ország van, amelyek annyira régóta és keményen harcolnak egymás ellen, hogy már elfelejtették, valójában mit is csinálnak".
A tűzszünet bejelentése sokak számára váratlanul érkezett, azonban a háttérben már a vasárnapra virradó amerikai bombázások után titkos tárgyalások folytak Trump közeli tanácsadói és az izraeli, valamint iráni felek között. Az amerikai katonai bázisra irányuló, valójában méretét tekintve csupán jelképes iráni rakétatámadások pedig végül katalizátorként szolgáltak a megbeszélések előrehaladásához.
A tűzszünet óta a legnagyobb kérdés az, hogy a tizenkét napig tartó háború és főként a vasárnap hajnalban a három iráni atomlétesítmény, köztük a mélyen a föld alá rejtett fordói urándúsító ellen végrehajtott amerikai bombázások mekkora károkat okoztak az iráni atomprogramnak.
Bár Trump kijelentette, hogy a fordói atomlétesítmény elleni támadás megsemmisítő hatású volt, egy több amerikai médiának kiszivárogtatott előzetes hírszerzési jelentés szerint a natanzi és fordói létesítmények ellen végrehajtott támadások súlyos károkat okoztak, de nem pusztították el azokat teljesen. A föld alatti részek sértetlenek maradtak, csupán a bejáratok záródtak el.
A jelentés alapján kiderült, hogy a dúsított uránkészleteket korábban titkos helyszínekre szállították el, így a nemrég történt támadások legfeljebb hat hónapra lassíthatják le Irán atomprogramjának előrehaladását. Mohamed Iszlámi, az iráni atomprogram vezetője megerősítette, hogy az ország felkészült a keletkezett károk kezelésére, és alaposan felmérik a veszteségeket, mielőtt tovább folytatnák a programot. Az iráni külügyminisztérium szóvivője szerdai nyilatkozatában elismerte, hogy a nukleáris létesítmények valóban súlyos károkat szenvedtek el.
Trump a hágai NATO-csúcson ismételten hangsúlyozta, hogy a CNN és a New York Times valótlan állításokat fogalmaz meg. Szerinte az iráni létesítmények bombázása rendkívüli eredményeket hozott, és ellentétben a médiában kiszivárgott információkkal, nem csupán hónapokkal, hanem évtizedekkel vetették vissza Irán atomprogramját. A támadást pedig a második világháború során Japánra ledobott atombombákhoz mérte, ezzel is hangsúlyozva annak súlyát és jelentőségét.
Trump nyilatkozata szerint, miután az Egyesült Államok lebombázta a fordói nukleáris létesítményt, Izrael ügynököket delegált a helyszínre, hogy felmérjék a keletkezett károkat - számolt be a Times of Israel. Az elnök állítása szerint az ügynökök megerősítették, hogy a létesítmény teljesen megsemmisült. Ezzel szemben izraelita tisztviselők a helyi médiának nyilatkozva cáfolták, hogy bármilyen küldöttség érkezett volna a létesítményhez. A végleges amerikai és izraeli értékelésekre még várni kell, így a helyzet továbbra is bizonytalan.
Izrael június 13-án, meglepetésszerűen támadta meg Iránt azzal a kimondott céllal, hogy visszavesse az egzisztenciális fenyegetésnek tekintett iráni atom- és rakétaprogramot. Irán rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt. A múlt héten a legnagyobb kérdés az volt, hogy Trump beszáll-e a háborúba: a fordói létesítmény lebombázásához ugyanis csak az amerikaiak GBU-57 MOP bunkerromboló bombája volt elegendő.
Az Egyesült Államokban még a kormányzó Republikánus Párton belül is komoly vita alakult ki róla, legyen-e intervenció, Trump pedig csütörtökön azt jelezte, két héten belül dönt az esetleges amerikai szerepvállalásról. Alig több mint két nappal később, vasárnap hajnalban aztán a B-2-es bombázók megkezdték az Éjféli Kalapács hadműveletet. Utólag kiderült, hogy a nyilvános nyilatkozatok egyik célja az volt, hogy Iránt is meglepetésként érje a támadás. Arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben, hogy milyen ütemterv szerint, milyen összezavaró technikákkal, mennyi idő alatt és milyen eszközökkel támadt az amerikai légierő.
Trump jelezte, hogy a történtek csupán egyszeri eseménynek tekinthetők, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bármilyen iráni megtorló akció, amely amerikai érdekeket érint, komolyabb válaszlépéseket vonhat maga után, mint korábban. A trumpi fenyegetések ellenére egyértelmű volt, hogy Irán nem hagyja annyiban az amerikai bombázásokat, és a világ figyelme fokozódott, ahogy találgatások merültek fel a konfliktus esetleges eszkalálódásáról. Végül Irán a katari amerikai támaszpontra irányította rakétáit, állításuk szerint éppen annyi lövedéket indítottak el, ahány bombát az Egyesült Államok ledobott az iráni atomlétesítményekre, vagyis 14-et, bár Katar később 19 rakétával indított számot.
Újabb feszült órák következtek, aztán Trump a Truth Socialön, a saját közösségi médiás felületén jelentkezett. Trump gyengének minősítette a válaszcsapást, de megköszönte Iránnak, hogy a támadás előtt közvetítőkön keresztül jelzett az USA-nak, így senki sem sérült meg. Az amerikai elnök mérsékelt válasza jelezte, hogy az eszkaláció a cél, azonban Izrael és Irán ekkor még nem állt le egymás lövésével.
Miközben Katar már megnyitotta légiközlekedését, Izrael figyelmeztetést adott ki Teherán 7. kerületének lakói számára, arra készülve, hogy egy esetleges támadásra felkészüljenek. Trump az éjszaka közepén bejelentette, hogy néhány órán belül, körülbelül hat-hét óra múlva tűzszünet lép életbe. Eközben Izrael megkezdte Teherán, Karadzs és Res városok támadását, míg Irán a Tel-Avivhoz közeli Ramat Gan lakóit kérte, hogy hagyják el otthonaikat, a félhivatalos Mehr hírügynökség jelentése szerint.
Abbász Aragcsi, Irán külügyminisztere a hajnali órákban nyilatkozott, kijelentve, hogy amennyiben Izrael leállítja a hadműveleteket, Irán is hasonló lépéseket fog tenni. Az események súlyosságát jól tükrözi, hogy a BBC perzsa adásának tudósítójának beszámolója szerint egy teheráni lakos arra utalt, hogy "újabb álmatlan éjszakán" vannak túl a város lakói az izraeli bombázások következtében. A hírek szerint hétfő éjjel a háború egyik legintenzívebb izraeli támadása zajlott, amelyben az iráni légvédelem a megmaradt erőivel próbálta megvédeni az országot az izraeli légicsapásoktól. Helyi idő szerint hajnali 4-kor, az Aragcsi által megszabott határidő lejárta után, csend honolt, jelezve a támadás végét. Irán hivatalos forrásai szerint a légicsapások következtében 9 ember vesztette életét, és 33-an sérültek meg, köztük egy újabb atomtudós is.
Irán újabb támadásokat indított, és az Aragcsi nyilatkozata szerint ezek éppen a hajnali négyes határidőig zajlottak. Ezzel ellentétben az izraeli légvédelem a négy órát követően észlelt iráni rakétákat, amelyek az izraeli légtér felé tartottak. Izrael kormányzati forrásai azt állítják, hogy Irán egy újabb támadási hullámmal próbálta megcélozni az országot, ami sajnálatos módon négy ember halálát okozta, és Beér-Sevát is elérte a támadás Dél-Izraelben. Az iráni média pedig arról számolt be, hogy ez a rakétatámadás volt az utolsó kör, amit Izrael irányába indítottak.
Európai idő szerint már javában reggel volt, amikor a tűzszünet életbe lépett, ám Izrael figyelmeztetett, hogy újabb iráni rakéták irányulnak az ország felé. Az áldozatokról egyelőre nem érkezett információ. Jiszráel Kác izraeli védelmi miniszter éles üzenetet küldött Teheránnak, hangsúlyozva, hogy a tűzszünet megsértését súlyosan fogják megtorolni. Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter csak annyit tett közzé X-en: "Teherán rázkódni fog." Irán viszont tagadta, hogy szándékosan lőtt volna rakétát a tűzszünet bevezetése után. Donald Trump, az incidensek után dühösen figyelmeztette a háborús feleket, különösen Izraelt, hogy tartózkodjanak a visszavágástól. Később, az elnöki repülőgépen Hágába tartva posztolta, hogy az izraeli gépek visszafordultak, így a megtorlás elmarad.
A tűzszünet életbe lépése óta egyre világosabbá vált, hogy az előkészítési folyamat milyen bonyolultan zajlott még az aktív rakétatámadások idején is. Az izraeli légicsapások kezdetét követően Washington folyamatosan próbálta rábírni Iránt, hogy újraindítsa az atomprogramjáról szóló tárgyalásokat. Eközben Donald Trump egyre közelebb került ahhoz, hogy engedélyezze a fordói atomlétesítmény ellen irányuló támadást. A CNN forrásai szerint a háttérben intenzív diplomáciai tevékenységek zajlottak, amelyek főként Trump közel-keleti különleges követén, Steve Witkoffon keresztül valósultak meg, ahogy egy, az ABC Newsnak nyilatkozó kormányzati tisztségviselő is megerősítette.
A Financial Times értesülései szerint Teherán és Washington között Katar és Omán közvetítésével folynak a tárgyalások. Irán jelezte, hogy hajlandó lenne a háború leállítására, de ezt a tűzszünetet csak akkor fogadják el, ha Izrael leállítja a támadásait. Emellett hangsúlyozták, hogy nem hajlandók megadni magukat izraeli és amerikai nyomásra. Ezt a CNN-nek nyilatkozó források is megerősítették.
Közben Törökország igyekezett összehozni egy magas rangú amerikai és iráni tisztségviselő közötti találkozót Isztambulban, hogy diplomáciai megoldást találjanak a háború lezárására. Az Axios és az ABC News is azt írta amerikai kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva, hogy Recep Tayyip Erdoğan múlt hétfőn felhívta a G7-országok csúcstalálkozóján lévő amerikai elnököt, hogy másnapra összeszerveznék a találkozót.
Trump az Axios információi szerint beleegyezett, hogy elküldje J. D. Vance alelnököt vagy Witkoffot tárgyalni, sőt, azt is felvetette, hogy ő is odamegy tárgyalni az iráni elnökkel. A CNN-nek egy helyi forrás megerősítette, hogy terveztek egy ilyen találkozót. A törökországi találkozó terve azonban kútba esett, miután az iráni elnök és a külügyminiszter sem tudta elérni Ali Hamenei ajatollahot, hogy engedélyt adjon rá, miután az iráni legfelsőbb vezető egy izraeli támadástól félve elrejtőzött - mondták az Axiosnak és az ABC Newsnak amerikai kormányzati tisztségviselők.
A múlt héten a háttérben folyamatosan zajlottak az esetleges tűszünetről szóló tárgyalások. Egy, a Financial Timesnak nyilatkozó diplomata szerint Mohamed bin Abdulrahman al-Tháni katari miniszterelnök csütörtökön Isztambulban találkozott az iráni külügyminiszterrel, hogy a helyzetet átbeszéljék.
Trump a Washington Postnak nyilatkozó egyik magas rangú fehér házi tisztviselő szerint még akkor is diplomáciai megoldást keresett, amikor az amerikai bombázók már úton voltak Irán felé. A Fehér Ház közvetítőkön keresztül szombaton, közvetlenül az iráni atomlétesítmények ellen indított amerikai támadás előtt is jelezte Teheránnak, hogy készen állnak leülni a tárgyalóasztalhoz, és csak azt a feltételt szabják, hogy mondjanak le az urándúsításról - írta a CNN.
Trump az amerikai bombázás után azonnal egy tűzszünet elérésére kezdett fókuszálni a Postnak nyilatkozó tisztviselő szerint. Az erről szóló tárgyalásokat a Wall Street Journal és a Washington Post információi szerint egy szűk kör intézte, kizárva abból az ilyen egyeztetéseket általában tető alá hozó diplomatákat és a nemzetbiztonsági tanácsot is.
Trump az AP és a WSJ értesülései szerint az atomlétesítmények bombázása után telefonon beszélt Netanjahuval. Jelezte neki, hogy nem lesz több amerikai támadás, és azt is kijelentette, hogy eljött az idő a háború befejezésére. Közben Witkoff az iráni külügyminisztert is tárgyalásokra buzdította, jelezve neki, hogy Washington a békére törekszik, de még nagyobb pusztításra is képes. Arab vezetők is igyekeztek a tűzszünet felé terelni az iráni rezsimet - írta a WSJ arab tisztviselőkre hivatkozva.
Izrael az amerikai támadások után már kereste a lehetőséget a harcok leállítására - írta a másik oldalról a Financial Times a helyzetet ismerő forrásokra hivatkozva. Izraeli tisztviselők a lap értesülései szerint "nagyon jelentősnek" tartották a támadások eredményeit, és a katonai sikereket diplomáciai sikerekre akarták átváltani. "Ez egy jó időpont volt abbahagyni" - mondta a lap egyik forrása. Ekkorra Izrael már megtámadta a legjelentősebb katonai célpontokat, és úgy látták, már nem sok plusz eredményt hozhat a légitámadások folytatása - mondták a Wall Street Journal forrásai.
A tűzszünetről folyó titkos tárgyalások felgyorsultak, miután Irán hétfő este rakétatámadást indított a Katarban található amerikai támaszpont ellen – nyilatkozta az arab ország miniszterelnöke. A Teherán által indított támadás előtt a katari vezetés értesítést kapott, amelyet az Egyesült Államoknak is továbbítottak. Washington reagálása az volt, hogy számítottak a támadásra, és nem terveznek semmilyen válaszlépést – számolt be róla a WSJ.
A visszafogott iráni válaszcsapás a Fehér Ház értékelése szerint azt mutatta, hogy Teherán nem akarja kiszélesíteni a harcokat, és ez lehetőséget ad a tárgyalásokra. Az amerikai támaszpont elleni támadás után Trump beszélt Netanjahuval, aki beleegyezett a tűszünetbe. Ezt követően az amerikai elnök Tamím bin Hamad al-Tháni katari emírt hívta fel, és megkérte, hogy győzze meg az iráni vezetést a tűzszünet elfogadásáról. J. D. Vance alelnök a katari kormányfővel együttműködve dolgozta ki a részleteket. Az irániak a katari miniszterelnökkel lefolytatott beszélgetések után szintén beleegyeztek a tűzszünetbe, amiben a katari kormányfőnek a CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint döntő szerepe volt.
A tűzszünetet mindössze néhány óra leforgása alatt sikerült tető alá hozniuk, és Trump annyira sürgősen osztotta meg a hírt közösségi platformján, hogy még a legközelebbi munkatársai is meglepődtek rajta.
A tűzszünet körüli megállapodás nem követelt komolyabb feltételeket, csupán annyit, hogy mindkét fél tartózkodjon a további támadásoktól – nyilatkozta a Financial Timesnak egy, a tárgyalások részleteivel tisztában lévő diplomata. A következő lépés a várakozások szerint a washingtoni és iráni felek közötti párbeszéd megkezdése lenne az iráni atomprogram kapcsán. A lapnak egy, az izraeli kormány belső gondolkodását ismerő forrás megerősítette, hogy az izraeli vezetés a tűzszünettől csupán annyit remél, hogy "mi is leállunk, és ők is leállnak" a támadásokkal, miközben diplomáciai utakat keresnek az iráni atomprogram kérdésében.
Amir Szaíd Iravani iráni ENSZ-nagykövet azt mondta a Biztonsági Tanács ülésén, hogy Irán ismét hajlandó lehet leülni a tárgyalóasztalhoz: "Közelebb vagyunk a diplomáciai megoldáshoz, mint valaha." Az majd a következő napokban derül ki, hogy ezen a téren merre indulhat el az amerikai-iráni párbeszéd.
