Trump határozott lépéseket tesz, és a korábbiaknál is súlyosabb csapásokat mérhet Ukrajnára az orosz olajfinomítókra.
Három és fél évnyi véres konfliktus után Putyin ukrajnai inváziója most kezd hatni az oroszok zsebére.
Az Egyesült Államok hírszerzési támogatása révén Ukrajna képes lesz mélyen Oroszország területén végrehajtani nagy hatótávolságú rakétatámadásokat – tájékoztattak amerikai tisztviselők a Wall Street Journalnak adott interjújukban. Ez a lépés lehetőséget teremt arra, hogy az ukrán erők olyan stratégiai célpontokat, mint a távol eső finomítók, csővezetékek és erőművek, támadjanak, ezzel csökkentve a Kreml olajbevételeit és azokat az üzemanyagforrásokat, amelyekkel a háborút fenntartja.
Az amerikai tisztviselők információi szerint a hírszerzési támogatás jóváhagyása mindössze rövid idővel azután következett be, hogy Trump a múlt héten a Truth Social platformon kritizálta Vlagyimir Putyint. A volt elnök véleménye szerint az orosz vezető valójában átverte őt, amikor azt ígérte, hogy hajlandó tárgyalni. Trump arra alapozva fogalmazta meg véleményét, hogy Ukrajna képes lehet visszaszerezni az összes elveszített területét. Emellett korábban azt is megjegyezte, hogy Ukrajna győzelme érdekében szükség lenne arra, hogy Oroszország területén is támadásokat indítsanak.
Ha Donald Trump úgy dönt, hogy zöld utat ad egy új fegyverrendszernek, például a Tomahawk rakéták Kijevnek történő átadásának, az Oroszországra mért csapások intenzitása még a korábbiaknál is drámaibban megnövekedhet. Ráadásul a Trump-adminisztrációban felvetődött az ötlet, hogy Barracuda cirkálórakétákkal is támogassák az ukrán haderőt. Ezek a rakéták repülőgépekről indíthatók, és típustól függően 220-900 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek.
Ez aggasztó fejlemény az orosz gazdaság szempontjából, hiszen az ukrán olajfinomítók ellen irányuló támadások következtében súlyos üzemanyaghiány alakult ki. Számos régióban benzinkutak zárnak be, a Krímben pedig drasztikus intézkedéseket hoztak, korlátozva az eladható üzemanyag mennyiségét 30 literre. Emellett árplafont vezettek be, és több helyen már csak jegyre lehet benzint vásárolni. Azokban a területeken, ahol nem korlátozták az árakat, a januári szinthez képest 40 százalékos áremelkedést tapasztalhattak a fogyasztók. Továbbá, a tervek szerint az áfa mértékét 20-ról 22 százalékra emelik, ami szintén hozzájárul majd a költségek növekedéséhez.
Egy hónap során körülbelül 2 millió tonna benzinre lenne szüksége az országnak, ám a szakértők becslése szerint ebből 400 ezer tonna hiányzik. A Kommerszant jelentése alapján Moszkva most olyan intézkedésekkel próbálja enyhíteni a kialakult válságot, mint a Kínából, Dél-Koreából és Szingapúrból származó benzin 5%-os vámának eltörlése, valamint a monometilanilin, egy oktánszám-növelő adalékanyag használatának engedélyezése fél évre. Ezen lépések révén a tervek szerint havonta 350 ezer tonna benzint és 100 ezer tonna gázolajat tudnának a hazai piacra juttatni.
Eközben szeptemberben hivatalosan bejelentették, hogy az üzemanyagexportot az év végéig felfüggesztik. Elemzők a Kommerszantnak kifejtették, hogy bár ezek a lépések átmenetileg enyhíthetik a fennálló nehézségeket, hosszú távon nem képesek orvosolni az orosz üzemanyagipar mélyebb és strukturális problémáit.
A helyzet továbbra is súlyosbodik, hiszen az ukrán drónok egyre intenzívebben célozzák meg az orosz olajfinomítókat. A Meduza által közzétett adatok szerint az utóbbi hónapokban számos létesítmény, így például Rjazany, Uhta, Szaratov, Volgográd, Szizran, Novokujbisevszk, Szamara, Szlavjanszk, Ilszkij és Novosahtyinszkij is dróntámadások áldozatául esett. Az ország 38 olajfinomítójából legalább 16-ot értek találatok, és egyeseket többször is megsértettek. A BBC jelentése szerint már augusztus óta tíz olajfinomító működését meg kellett szakítani, vagy csak részlegesen tudtak újraindulni a támadások következtében.
A támadott létesítmények összességében az orosz olajfinomítás körülbelül 20 százalékát képviselik. Ha az idei évet vizsgáljuk, a helyzet még kedvezőtlenebb az oroszok számára: a BBC jelentése szerint január eleje óta az ország 38 jelentős finomítójából körülbelül 21-et ért támadás. A szankciók következtében fellépő alkatrészhiány tovább súlyosbítja a szektort; Szergej Civilev energiaügyi miniszter már július közepén figyelmeztetett a Szövetségi Tanácsban arra, hogy az olajipari vállalatok nem férnek hozzá a szükséges alkatrészekhez és gépekhez, amelyekkel helyreállíthatnák a keletkezett károkat. Kínából ugyan tudnak beszerezni alkatrészeket, de ezek minősége jelentősen elmarad a nyugati normáktól.
Nem meglepő, hogy olyan olajfinomítók is leállásra kényszerülnek, amelyeket nem ért közvetlen támadás. Például szerdán reggel tűz ütött ki Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítójában, amely a Moszkvától északra található Jaroszlavli régióban működik. A hatóságok megerősítették, hogy a tüzet nem dróntámadás idézte elő, hanem "emberi mulasztás", amely széles spektrumú problémákat takarhat. Érdekességképpen, az utolsó ukrán támadás a Slavneft-Janosz finomító ellen tavaly januárban történt.
Az ukrán fegyveres erők jelenleg két fő típusú célpontot jelölnek ki: az egyiket a polgári ellátás szempontjából elengedhetetlen nagy finomítók jelentik, míg a másikat azok a létesítmények, amelyek a harcoló csapatok ellátását szolgálják, és a határhoz közel helyezkednek el. Amennyiben Trump zöld utat ad a Tomahawk rakéták használatának, úgy várható, hogy a támadások intenzitása jelentősen megnő az iparágban. Ezek a precíziós fegyverek lehetővé teszik, hogy a legkritikusabb és legnehezebben pótolható részeket, például a desztillációs tornyokat célozzák meg. Ezen kívül a Tomahawk rakéták jóval nagyobb robbanófejjel rendelkeznek, mint a jelenleg alkalmazott drónok, körülbelül 450 kilogrammos terheléssel. Ez a korábbi műveletekhez képest még súlyosabb következményekkel járhat, és fokozott pusztítást ígér.
