Trump vámháborújának következményei a magyar befektetők számára is drámai hatással bírtak.

Az utóbbi napok tőkepiaci ingadozásai ugyan jelentős feszültséget generáltak, de úgy tűnik, hogy a legnagyobb hazai alapokat ez egyelőre nem érintette drámaian. Hétfőig bezárólag a tíz legnagyobb alap összesített kezelt vagyona körülbelül 5500 milliárd forintra rúgott, ami 3 milliárd forinttal marad el a március végén regisztrált értéktől.

Hasonló tendenciák figyelhetők meg, ha a hozamok nézőpontjából vizsgáljuk a helyzetet.

A legnagyobb lakossági forintos alapok hozamai az utóbbi napok piaci ingadozásaival szemben meglepően stabilnak mutatkoztak.

Az áprilisi zűrzavaros időszakban a legtöbb vizsgált alap képes volt valamelyest növelni az idei teljesítményét. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az első negyedévben még nem láthatók igazán meggyőző hozamok. A lakossági pénzek kezelésére szakosodott tíz alap átlagosan körülbelül 1%-os teljesítményt mutatott eddig, miközben tavaly a hozamok többsége nem volt 6% alatt (persze még bőven van lehetőség a hozamok javítására).

Idén a befektetők számára, különösen az utóbbi napok eseményei fényében, nem volt könnyű dolga a részvényalapok terén. A tavaly elért 20-30%-os hozamok idén messze elmaradtak a várakozásoktól. Az újra megjelenő piaci volatilitás, amely Donald Trump hivatalba lépésével összefüggésben alakult ki, valamint a gazdaságpolitikai bizonytalanságok, továbbá az utóbbi időszak vámháborús intézkedései mind hozzájárultak ahhoz, hogy a befektetők sok esetben keserű tapasztalatokat szerezzenek.

Az első negyedévben a legnagyobb forintos lakossági részvényalapok teljesítménye vegyes képet mutatott. A lista élén találunk olyan alapokat is, amelyek a 10%-ot meghaladó hozamot produkáltak, azonban az alacsonyabb teljesítményű, mínuszban záró alapok sem elhanyagolhatóak. Ezek leginkább a fejlett piaci és amerikai kitettséggel rendelkező alapok közül kerültek ki, így nem meglepő, hogy a gyengébb teljesítmény az ő esetükben is érzékelhető volt.

Ha április első hetét vesszük górcső alá, akkor megdöbbentő veszteségek érték az említett alapokat: az elmúlt hét során 7-9%-os visszaeséseket tapasztalhattunk. Az amerikai tőzsdék mellett az európai, sőt a magyar részvénykitettségű alapok is hasonló sorsra jutottak, ami jól tükrözi az utóbbi napokban tapasztalt széleskörű piaci zuhanást.

Kiemelkedően fontos, hogy az ilyen időszakokban érdemes megfontoltan eljárni, és inkább várakozással tölteni az időt, mintsem azonnal realizálni a veszteségeket. A napi szinten bekövetkező új fejlemények folyamatosan formálják a piacokat, így a helyzet gyorsan változhat.

Érdekesség, hogy a március 31. óta eltelt időszak a 10 legnagyobb részvényalap közül egyiknek a hozamát sem lökte pozitívból negatív tartományba: amelyik március végén pluszban volt, az április 7-én is.

Örömhír a befektetők számára, akik a legnagyobb lakossági forintos kötvényalapokba helyezik el megtakarításaik egy részét: ezek a befektetési lehetőségek eddig kivételes ellenállást mutattak a piaci zűrzavarral szemben.

A tavaly 6-7% között teljesítő alapok idei eddigi hozama 1% körül szóródik, és a többségnek még április első hetében is sikerült valamekkora plusz teljesítményt elérnie.

Bár a fenti alapok konkrét befektetési politikáját nem ismerjük részletesen, valószínű, hogy az elmúlt napok eseményei kedvező hatással voltak rájuk. A magyar hozamgörbe hosszabb vége enyhe csökkenése valószínűleg pozitívan befolyásolta a kötvényalapok árfolyamát. Természetesen ez a kedvező tendencia nagymértékben függ az alapok pozicionáltságától, különösen a módosított átlagidő (duration) figyelembevételével.

A módosított átlagidő (D*) egy olyan statisztikai mutató, amely lehetővé teszi az adathalmazon belüli időszakok átlagának finomhangolását. Ez a mutató különösen hasznos a folyamatok optimalizálása során, mivel figyelembe veszi a különböző tényezők hatását, és így pontosabb képet ad az időbeli teljesítményről. A D* segítségével a szakemberek képesek azonosítani a trendeket és a kiugró értékeket, így jobban megérthetik a vizsgált jelenségeket. Az adatok elemzése során ez a mutató kulcsszerepet játszhat a döntéshozatalban és a jövőbeli előrejelzésekben.

A módosított átlagidő azt mutatja meg, hogy a kamatláb bizonyos mértékű változása hozzávetőlegesen milyen változást eredményez a kötvény árfolyamában. Képlettel leírva: Árfolyamváltozás = Kamatlábváltozás * (-)Módosított átlagidő. Ha például a hozamszint 1%-ot csökken, akkor mondjuk 2 éves módosított átlagidővel számolva a kötvényportfólió árfolyama 2%-kal nő, míg 1%-os hozamnövekedés ugyanilyen paraméterek mellett már 2%-os árfolyamcsökkenést jelentene.

Fontos megemlíteni, hogy a fenti ábrában látható legnagyobb kötvénysorozatok többsége rövid kötvényalapokból áll. Ezért érdemes figyelembe venni, hogy a hozamcsökkenés itt is érezteti hatását, ami rövid távon kedvezően befolyásolja a teljesítményt. Ugyanakkor hosszabb távon az emelkedő hozamkörnyezet is hozzájárulhat a teljesítmények növeléséhez.

A piaci kötvényhozam és a befektetési jegy hozama között több lényeges különbség rejlik, amelyek a befektetési termékek jellegéből adódnak. Először is, a piaci kötvényhozam a kötvények által kínált hozamot jelenti, amely a piacon elérhető aktuális árak és a kötvények kifizetései (kamatai és tőketörlesztése) alapján alakul ki. A kötvényhozam folyamatosan változik a piaci kereslet és kínálat függvényében, és általában a kötvény lejárati ideje és a piaci kamatlábak alakulása is befolyásolja. Ezzel szemben a befektetési jegyek hozama, amelyeket általában befektetési alapok kínálnak, a befektetési alap által kezelt eszközök teljesítményét tükrözi. Ez a hozam nemcsak a kötvényekből, hanem részvényekből, ingatlanokból és egyéb befektetésekből is származhat. A befektetési jegyek hozama tehát sokkal szélesebb spektrumot ölel fel, és a befektetési alap portfóliójának összetételétől függ. Összegzésképpen a piaci kötvényhozam egy specifikus kötvényre vonatkozik, míg a befektetési jegy hozama egy diverzifikált portfólió teljesítményét tükrözi, amely sokféle eszközből áll. E két hozamtípus megértése segíthet a befektetőknek a megfelelő döntések meghozatalában.

A kötvényalapok aktívan kereskednek a kötvényekkel, nem feltétlenül jellemző a kötvények lejáratig való tartása (sok más intézményi befektetővel szemben), hozamteljesítményüket legfőképpen két tényező határozza meg:

Az első tényező, amit érdemes figyelembe venni, a hozamok általános szintje. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy amennyiben a portfólióban található kötvények hozamai nem változnak, akkor a kötvényalapunk bruttó teljesítménye egy év alatt viszonylag egyszerűen meghatározható. Például, ha egy portfólióban két különböző kötvény található, mindkettő 50-50%-os arányban, az egyik 3%-os, a másik pedig 4%-os hozammal rendelkezik, akkor a portfólió, a hozamok stabilitását feltételezve, 1 év alatt körülbelül 3,5%-os hozamot tud produkálni, természetesen a költségek levonása előtt.

A második dimenzió a hozamok alakulása és irányvonaluk. Ebben a kontextusban elengedhetetlen figyelembe venni a kötvényportfólió módosított átlagidejét, ahogy azt a korábbi keretes írásban is említettük. Ezért, amikor a kötvénypiacon a hozamok csökkennek, az a kötvények, s így a kötvényalapok árfolyamának emelkedését vonja maga után, ami végső soron a kötvényalapok hozamának javulását eredményezi.

A kötvényportfóliók teljesítményét a két említett tényező különféleképpen befolyásolja. Az alacsonyabb módosított átlagidővel rendelkező alapok, mint például a rövid kötvényalapok, esetében a hozamok változása kisebb árfolyam-ingadozást vált ki, amennyiben minden más tényező változatlan marad. Itt tehát a hozamok általános szintje kiemelt fontosságú. Ezzel szemben a nagyobb módosított átlagidővel bíró portfóliók, mint például a hosszú kötvényalapok, esetében a kiindulási hozam szintén alapvető, viszont a nagyobb kamatlábkitettség következtében a hozamok változása és azok iránya sokkal nagyobb jelentőséggel bír.

Az egyes alapok teljesítményét érdemes minden kategóriában külön is megvizsgálni, hiszen például a "szuperbiztonságos" pénzpiaci alapok egészen másképpen reagálnak egy turbulens időszakra, mint a nagyobb hozammal kecsegtető, de kockázatosabb részvényalapok. Az alábbiakban az év eddigi részében legjobban teljesítő alapokkal foglalkozunk.

Kötvényalapok:

A kötvényalapok eddig sikeresen megvédték magukat Trump intézkedéseivel szemben. 2024 során a legjobban teljesítő magyar kötvényalapok általában 6-7% körüli hozamokat produkáltak, míg az idei évben is mérsékelt (1-2% közötti) nyereséget könyvelhettek el.

Részvényalapok:

Az év kezdetén a részvényalapok igencsak népszerűek voltak, és a befektetők szép hozamokat zsebelhettek be: akár 15-20%-ot is elérhettek a Trump által bejelentett vámok előtt. Azonban a "felszabadulás napja" (liberation day) óta a helyzet drámaian megváltozott, és a részvényalapok árfolyama szinte mindenhol szabad esésbe kezdett. Ennek ellenére az idei év legjobban teljesítő részvényalapjai 5-8% körüli pozitív hozamot tudtak produkálni. Azok viszont, akik nem léptek le időben, az elmúlt héten jelentős, két számjegyű veszteségeket voltak kénytelenek elviselni.

Az abszolút hozamú alapok olyan befektetési alapok, amelyek célja, hogy függetlenül a piaci környezettől, pozitív hozamot érjenek el. Ezek az alapok gyakran alkalmaznak különböző stratégiákat, például hosszú és rövid pozíciókat, derivatívák kereskedelmét, valamint különböző eszközosztályokat kombinálnak, hogy minimalizálják a kockázatokat és maximalizálják a hozamokat. Az abszolút hozamú alapok előnye, hogy nem korlátozódnak csak a hagyományos részvény- vagy kötvénypiacokra, így rugalmasabban reagálhatnak a piaci változásokra. Ezen kívül gyakran célzottan a befektetők tőkéjének védelmét és növelését szolgálják, függetlenül a piaci ingadozásoktól.

Az abszolút hozamú alapok teljesítménye az év során figyelemre méltó, hiszen tavaly sok esetben kétszámjegyű hozamokat könyvelhettek el. Bár az idei évben ez a tendencia eddig nem tudta megismételni a tavalyi sikereket, a Trump által okozott váratlan események ellenére a befektetők még mindig pozitív hozamokat élvezhetnek. Az utóbbi egy hét azonban visszaesést hozott, és a jelenlegi nyereségek leginkább a "felszabadulás napját" megelőző időszak eredményeinek tudhatók be.

Árupiaci alapok

A nyersanyagokba invesztáló alapok az utóbbi hét eseményei következtében különösen nehéz helyzetbe kerültek. Az első negyedév látványos növekedése után hirtelen egy hideg zuhany érkezett, és még a legjobban teljesítő alapok között is akad bőven olyan, amely 2025 eleje óta összességében negatív hozamot produkált.

A pénzpiaci alapok olyan befektetési eszközök, amelyek célja, hogy a befektetők számára alacsony kockázatú, rövid távú hozamokat kínáljanak. Ezek az alapok általában államkötvények, bankbetétek és más, alacsony kockázatú pénzügyi instrumentumok révén működnek. A pénzpiaci alapok vonzó lehetőséget nyújtanak azok számára, akik szeretnék megőrizni a tőkéjüket, miközben egy kis hozamra is szert tesznek, anélkül, hogy jelentős piaci ingadozásoknak lennének kitéve. Az ilyen alapok likviditása is kiemelkedő, ami azt jelenti, hogy a befektetők könnyen hozzáférhetnek pénzükkel, ha szükségük van rá.

Nem meglepő, hogy a pénzpiaci alapok – főként azok, amelyek rövid lejáratú állampapírokba és bankbetétekbe fektetnek – a buddhista szerzetesek nyugalmával fogadták a tőkepiacok zűrzavarával teli időszakát. Míg tavaly még körülbelül 6%-os hozamokat könyvelhettek el, az idei évben csupán minimális növekedésre számíthatnak ebben a szegmensben.

Persze, itt van egy egyedi változat a "vegyes alapok" témájáról: --- **Keverék Alapok: Az Élet Sokszínűségében** A vegyes alapok fogalma a sokszínűség és a változatosság szimbóluma. Akárcsak egy ízletes saláta, ahol különböző zöldségek, gyümölcsök és fűszerek harmonikusan keverednek, úgy a vegyes alapok is különféle elemek összeolvadását jelentik, legyen szó pénzügyi befektetésekről, művészeti alkotásokról vagy akár életstílusról. A pénzügyi világban a vegyes alapok olyan befektetési formák, amelyek különböző eszközosztályokat ötvöznek, így csökkentve a kockázatokat és növelve a hozam lehetőségét. Ez a diverzifikáció kulcsfontosságú, hiszen sosem lehet tudni, mikor érkezik egy piaci vihar. Művészetben is megfigyelhető a vegyes alapok elve: a különböző technikák és anyagok kombinálása új és izgalmas alkotásokat eredményezhet. A festészetben a vízfesték és az olajfesték egyesítése, a zenében pedig a klasszikus és modern stílusok ötvözése mind-mind példa arra, hogyan lehet a különbözőségekből valami igazán különlegeset létrehozni. Az életünkben is találkozunk a vegyes alapokkal. A különböző kultúrákból, hagyományokból és tapasztalatokból merítve egyedi nézőpontokat és értékeket alakíthatunk ki. Ez a sokszínűség gazdagítja mindennapjainkat, és lehetőséget ad arra, hogy nyitottabbak legyünk a világra. Összességében a vegyes alapok a kreativitás és a rugalmasság megtestesítői, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a legváratlanabb kombinációkból is csodás dolgokat alkossunk. --- Remélem, hogy tetszik neked ez az egyedi megközelítés! Ha van más téma, amiről szeretnél beszélni, csak szólj!

A vegyes alapok befektetői az utóbbi hetekben izgalmas, de nem feltétlenül örömteli tapasztalatokon mentek keresztül. Míg a tavalyi teljesítményük ígéretes alapot biztosított, az idei év eddig viszonylag gyenge eredményeket hozott, és ez nem csupán az április elején történt események következménye. A jobbik forgatókönyv szerint a befektetők még mindig pozitív tartományban mozoghatnak, ám a legjobban teljesítő tíz alap közé való bekerüléshez is csupán minimális, alig észlelhető hozam szükséges.

Az ingatlanalapok olyan befektetési eszközök, amelyek lehetővé teszik a befektetők számára, hogy közvetve részesedjenek az ingatlanpiacból származó hozamokból. Ezek az alapok különböző ingatlanokba fektetnek be, például lakóingatlanokba, kereskedelmi ingatlanokba vagy ipari létesítményekbe, lehetővé téve ezzel a diverzifikációt a portfólióban. Az ingatlanalapok előnye, hogy a befektetők nem szükséges, hogy közvetlenül vásároljanak ingatlanokat, ami csökkenti a tőkeigényt és a kockázatokat. A szakértők által kezelt alapok lehetővé teszik, hogy a befektetők a szakmai tudásra támaszkodjanak, miközben a piaci trendek és lehetőségek kihasználására összpontosítanak. Ezek az alapok gyakran passzív jövedelmet generálnak, például bérleti díjak formájában, és a befektetők gyakran osztalékot is kaphatnak. Az ingatlanalapok így nemcsak a tőke növelésére, hanem stabil jövedelemforrás kialakítására is alkalmasak, ami vonzó lehetőséget kínál a hosszú távú befektetők számára.

Az ingatlanalapokban részesedéssel bírók valószínűleg nem szenvedtek sok álmatlan éjszakát az idei év során, hiszen a legjobban teljesítő ingatlanalapok eddig 0-3% közötti hozamot könyvelhettek el.

Tőkevédett alapok

A legjobban teljesítő tőkevédett alapok idén, ahogy a nevük is sugallja, biztosítják a befektetők számára a nulla fölötti hozamokat. Sőt, bizonyos alapok esetében akár 4%-os nyereséget is elérhettek a befektetők.

A származtatott alapok olyan pénzügyi eszközök, amelyek értéke más eszközök, például részvények, kötvények, devizák vagy nyersanyagok teljesítményéhez kapcsolódik. Ezek az alapok lehetővé teszik a befektetők számára, hogy spekuláljanak az alapjául szolgáló eszközök ármozgásaira, vagy éppen ellenkezőleg, fedezeti pozíciókat vegyenek fel a kockázatok csökkentése érdekében. A származtatott alapok sokszínűsége és komplexitása miatt fontos, hogy a befektetők alaposan megértsék ezek működését és a lehetséges kockázatokat, mielőtt döntést hoznának.

Trump vámcsomagjának hatásai a származtatott alapok világában is érezhetőek voltak, hiszen még a legjobbnak számító idei alapok is csupán csekély nyereséget tudtak felmutatni, de többségük inkább veszteséget könyvelhetett el. Volt olyan alap is, amely az első negyedév kedvező hozamához képest április első hetében többszörös veszteséget szenvedett el.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ