A bérek Magyarországon egyre dinamikusabban emelkednek, ami akár a hosszú távú minimálbér-megállapodásokat is felboríthatja.

A bruttó átlagkereset növekedési üteme messze a gazdaság fejlődési szintje felett van.

Tovább folytatódott a bérek dinamikus növekedése: a Központi Statisztikai Hivatal friss számai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete szeptemberben 627 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432 200 forint volt. Előbbi 12,5, utóbbi pedig 12,3 százalékkal haladta meg az elmúlt év ugyanezen időszakában regisztráltat. Az infláció alapján mindez azt jelenti, hogy a reálkereset 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke pedig 519 500, a nettó kereseté 359 100 forintot ért el - jelezte a KSH -, ami mindkét esetben 15 százalék fölötti éves előrelépés. Mindezek mellett a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkeresetet fejlődése sem látszik kifulladni. Ez 605 100 forint, ami 12,7 százalékkal múlja felül az előző év azonos időszakában mértet. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 606 100, a költségvetésben 592 600, a nonprofit szektorban 629 100 forintot tett ki, 12,2, 14,2, illetve 13,5 százalékkal többet a tavalyinál.

A munkaadók és munkavállalók által csütörtökön elfogadott megállapodás, amely a minimálbért 290 800 forintra emeli, különösen jelentős fényben tűnik fel, ha figyelembe vesszük az első háromnegyed év bruttó átlagbérét, amely a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 633 500 forint volt. A Népszava számításai alapján ez 13,7 százalékos növekedést jelent 2023 hasonló időszakához képest. Ez a megállapodás azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a minimálbér és a garantált bérminimum egy hosszú távú, hároméves szerződés keretein belül kerül rögzítésre. A jövő évi emelésekre vonatkozóan, egészen 2026-ra és 2027-re vonatkozóan gazdasági elvárások is megfogalmazásra kerültek. Amennyiben ezek teljesülnek, a minimálbér 13, majd 14 százalékos emelkedésére is sor kerülhet. A megállapodás részletezése szerint a bruttó átlagkeresetnek a következő év első háromnegyed évében 8,7 százalékkal kellene növekednie. Ezen kívül a GDP növekedésének 3,4 százalékot, míg az inflációnak 3,2 százalékot kellene produkálnia ugyanebben az időszakban. Amennyiben a január és szeptember közötti tényszámok egy százalékponttal eltérnek a kitűzött céloktól, a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma (VKF) újra tárgyalja a megállapított emelések mértékét.

Elégedetlenség nem tapasztalható, csupán néhány nem éppen tökéletesen megvalósított passzus: jövőre a minimálbér 290 800 forintra emelkedik.

A legkisebb probléma jelenleg az inflációval látszik. A most közölt adatból kiindulva a valóságtól nem elrugaszkodott, hogy a bruttó átlagbér növekedési üteme az elfogadott szintre szelídüljön, bár kockázatok azért ebben is vannak. A legnagyobb gond a GDP növekedéssel lehet. Ám nem is az egész éves átlagos fejlődéssel van baj. Azt a kormány a költségvetésben 3-4 százalék között várja. Ezt elemzők viszont derűlátónak tartják, s jellemzően 2,5-2,8 százalék közzé teszik a jövő évi gazdasági fejlődést. Sokkal inkább az zavarhat be, hogy a várakozások szerint a jövő évi első negyedév még az idei gyenge teljesítményt tükrözi majd. Ebben a helyzetben pedig már igencsak érdekes, hogy a gazdaság hogyan szerepel a rá következő fél évben, mert a minimálbér megállapodásban nem az egész év a viszonyítási pont, hanem csak az első háromnegyed. Így pedig van rá némi esély, hogy a kormány nyomására összehozott hosszútávú bérmegállapodást a feleknek jövőre újra az asztalra kell tenniük. Akkor meg aztán pláne, ha Magyarország számára az Európai Bizottság által előre jelzett forgatókönyv valósul meg, ami csupán 1,8 százalékos GDP bővülésről szól.

Az árvíz hatására a gazdasági helyzet némileg stabilizálódott, azonban novemberre már érezhető áremelkedésekre számítanak. Az Orbán-kormány most minden energiáját egyetlen célra összpontosítja, de ha a költségvetési terv megbillen, választania kell a gazdasági helyreállítás és a 2026-os választási győzelem között.

A beruházások drámai módon visszaestek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a nemzetgazdasági beruházások 2023 harmadik negyedévében 15,4%-kal csökkentek az előző év hasonló időszakához képest, miközben 2,5%-os visszaesést mutattak az előző negyedévhez viszonyítva. A szezonálisan kiigazított statisztikák alapján az éves csökkenés mértéke 14,9% volt. A magyar gazdaság a harmadik negyedévben ismét recesszióba süllyedt, a bruttó hazai termék (GDP) éves alapon 0,8%-kal csökkent. A beruházások visszaesésében a feldolgozóipar, a szállítmányozás, a raktározás és az oktatás játszották a legnagyobb szerepet. Ugyanakkor a csökkenést részben ellensúlyozta az ingatlanpiac és az energiaipar növekvő beruházási aktivitása. A tartós válság jeleként említhető, hogy a beruházások éves összevetésben utoljára 2022 harmadik negyedévében mutattak növekedést. A visszaesés gyökerei 2022-re nyúlnak vissza, amikor az ukrajnai háború kirobbanása újabb kihívásokat hozott, míg 2023-ban a magas infláció és az extrém kamatok tovább súlyosbították a helyzetet. A cégek körében végzett legutóbbi konjunktúrafelmérések azt mutatják, hogy a vállalatok új fejlesztésekbe nem mernek belefogni, mivel a meglévő kapacitásaikat sem tudják maradéktalanul kihasználni, és a kereslet hiányát is érzékelik. Az állami beruházások szintén évek óta folyamatosan csökkennek. P.ZS.