A kérdés, hogy Jézus valóban karácsonykor született-e, már régóta foglalkoztatja a történészeket és a hívőket egyaránt. A karácsony ünnepe, amelyet december 25-én tartunk, a keresztény hagyomány szerint Jézus születésének napja. Azonban a Bibliában nem ta

Krisztus megkeresztelésének emléke a vízkereszti hagyományokban él tovább, gazdagítva ezzel a kultúránkat és a hitéletünket.

Napjainkban a nyugati keresztény kultúrában Jézus születésének megünneplésére szenteste december 25-én kerül sor. Ugyanakkor léteznek olyan keresztény közösségek is, amelyek eltérő időpontokban tartják ezt az ünnepet. A legismertebb ezek közül az ortodox (pravoszláv) egyház, amely január 6-át választotta Jézus születésének megemlékezésére.

A bibliai források valójában igen kevés támpontot nyújtanak arra nézve, hogy pontosan mikor, az év melyik napján történt Jézus születése. A korai egyházatyák hagyománya a január 6-i születésnapot követte, de abban Lukács és Máté evangéliumának a leírása is megegyezik, hogy az újszülöttet a szabad ég alatt éjszakázó pásztorok látogatták meg - márpedig a Szentföldön ilyenkor gyakran előfordul fagy, sőt akár havazás is.

Bár közvetett módon, de találhatóak utalások Jézus születésének időpontjára. Lukács evangéliuma szerint Erzsébet, Keresztelő János édesanyja, hat hónappal a születés előtt volt terhes, amikor Szűz Mária meglátogatta őt. Ezenkívül az evangélium említi, hogy Zakariás, János apja, egy júniusi ünnepen kapta meg Gábriel arkangyaltól a hírt, hogy gyermeke fog világra jönni.

Középkori miniatúra Jézus Krisztus születéséről, körülbelül 1350-ből származik. Ebben az aprólékosan kidolgozott műalkotásban a szent esemény megörökítése nem csupán a vallásos tartalomra, hanem a korabeli művészeti stílusra is jellemző. A színek élénksége és a részletek gondos kidolgozottsága jól tükrözi a középkori művészet gazdagságát. Jézus születése körüli jeleneteket ábrázoló motívumok mellett a háttérben látható táj és épületek a korabeli életet is visszatükrözik. Az ilyen miniatúrák nemcsak vallási élményt nyújtanak, hanem a társadalmi és kulturális környezet megértéséhez is hozzájárulnak.

Keresztelő János születése júniushoz viszonyítva kilenc hónappal későbbi időpontban, tehát márciusban történt. Jézus születése pedig hat hónappal János után következett be, így ennek fényében a Jézus születésének pontos időpontja valószínűleg szeptemberre tehető.

A korai keresztény egyházban a születésnap megünneplésének hagyományos időpontja nem december 25-én, hanem a már korábban említett január 6-án volt. Ezen a napon, amely vízkereszt néven is ismert, három fontos eseményre emlékeztek: a napkeleti bölcsek látogatására, Jézus megkeresztelkedésére, valamint a kánai menyegző csodájára.

A december 25-i dátum valószínűleg két pogány ünnep hagyományaira épül, de a vallástörténészek között számos eltérő elmélet kering arról, hogy miért esett a választás éppen erre a napra a karácsony megünneplésére.

A rómaiak egyik legérdekesebb ünnepe a szaturnália volt, amely minden év decemberének végén zajlott. Az ünnepség december 17-én vette kezdetét, és a késő antikvitás időszakában egészen december 23-ig elhúzódott. Ez az időszak nem csupán az ünnepi hangulatról szólt, hanem a téli napfordulóval is összefonódott, ami remek lehetőséget adott a fény és az újjászületés megünneplésére.

A késő római hagyományban a Sol Invictus, azaz a legyőzhetetlen napisten ünnepnapja december 25-re esett. Ez kiválóan rímelt arra az elgondolásra, hogy ha Jézus fogantatásának az ünnepét március 25-én tartották, akkor a születésének kilenc hónappal később kellett lennie. A dátumot mindenesetre a hagyomány szerint I. Gyula (337-352) pápa rögzítette, a vízkereszt ünnepe maradt január 6-án, a karácsony pedig december 25-re került.