A mielómás betegek Magyarországon sajnos rendkívül hosszú időt kénytelenek várni a diagnózisra és a szükséges kezelésre, ami komoly aggodalomra ad okot.
Magyarországon a mielóma multiplexben szenvedő betegek körében aggasztó adatokat találunk: a páciensek 21%-a több mint egy évet vár a diagnózis felállítására, míg 15%-uknak legalább fél évbe telik, mire megkapja a megerősítést - olvasható az Euroactiv cikkében. A mielóma multiplex, amely a plazmasejtek rákos elváltozása, esetében különösen fontos a betegutak optimalizálása, a korai diagnózis felállítása és a hatékony kezelésekhez való gyors hozzáférés, hiszen ezek alapvetően befolyásolják a betegek gyógyulási esélyeit.
Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke szerint az elmúlt évtizedek során a mielómás betegek száma folyamatosan emelkedett, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is megmarad. A késlekedő diagnózis azonban komoly problémákat okozhat, mivel jelentős hatással van a szövődmények kialakulására, a halálozási arányokra, illetve az egészségügyi költségek emelkedésére is.
A mielóma multiplex, más néven plazmasejtes mielóma, a csontvelőben lévő antitestek előállításáért felelős fehérvérsejtek daganatos elváltozása. Ez a betegség a rákos megbetegedések mindössze egy-két százalékát képviseli, de mégis komoly kihívást jelent az egészségügyi szakemberek számára. Évente világszerte több mint 170 ezer új esetet diagnosztizálnak, különösen a 60 és 65 év közötti férfiak körében tapasztalható a legnagyobb előfordulás. Érdekes módon az utolsó negyed évszázad során a mielóma multiplex előfordulása globálisan több mint kétszeresére nőtt, ami figyelemfelkeltő tendencia a daganatos betegségek terjedésében.
A rendelkezésre álló adatok alapján a betegség előfordulása Magyarországon 2050-ig mintegy 21 százalékkal nőhet és a betegség egyre fiatalabb korban jelentkezhet. Az újabb terápiák azonban javítják a túlélési esélyeket, a korai diagnózis és a hatékony terápiák alkalmazása épp ezért kulcsfontosságú. Bár a mielóma multiplex jelenleg gyógyíthatatlan, az új gyógyszerek ígéretes fejlődésével bízhatunk abban, hogy krónikus, élethosszig tartó betegséggé minősülhet át.
Az Economist Impact legfrissebb jelentése szerint, amely tíz közép- és kelet-európai ország helyzetét vizsgálja, a kezelésekhez való hozzáférés továbbra is jelentős kihívásokat jelent. Különösen éles a kontraszt a nyugat-európai és a kelet-közép-európai államok között: az utóbbi régióban alacsonyabbak az egészségügyi kiadások, a megelőző intézkedések hatékonysága gyengébb, és a fejlődési ütem is lassabb.
A modern terápiás lehetőségek fejlődésének következtében a hazai páciensek átlagos túlélési ideje lényegesen megnövekedett: a korábbi 4-5 év helyett most már 6-8 évre is számíthatnak, sőt, a kedvezőbb kilátásokkal bíró betegeknél akár a 10 évet is elérheti ez az időtartam. Ezzel szemben, míg egy német betegnek mindössze 128 napot kell várnia az újonnan engedélyezett terápiákra, addig a kontinens keleti felén élőknek átlagosan 587 napot kell türelmesen eltölteniük, mielőtt hozzáférhetnek a legújabb kezelési lehetőségekhez.
