Virág Barnabás szerint a kockázatok következtében az alapkamat hosszabb távon is megmaradhat a jelenlegi szintjén.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás, a legutóbbi döntés utáni háttérbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy a nemzetközi környezet fokozott bizonytalansága és az inflációs kilátások miatt indokolt a szigorú monetáris politikai feltételek fenntartása.

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén nem történt változás a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén. A kamatfolyosó szélei is változatlanok maradtak: az egynapos (O/N) betéti kamat továbbra is 5,50 százalék, míg az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalékon stagnál. Az alapkamat legutóbb szeptemberben módosult, amikor a testület 25 bázispontos csökkentést hajtott végre.

A keddi kamatdöntő ülést követően Virág Barnabás, a jegybank alelnöke egy tájékoztatón részletesen kifejtette, miért tartják szükségesnek a jelenlegi monetáris politika óvatos és türelmes megközelítését. Elmondása szerint a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek, a felfelé irányuló inflációs kockázatok, valamint a vezető jegybankok kamatpályájával kapcsolatos bizonytalanságok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a monetáris tanács megítélése szerint elengedhetetlen a szigorú monetáris feltételek fenntartása. Az inflációs kilátások és a globális gazdasági helyzet instabilitása egyaránt indokolja ezt a megfontolt megközelítést.

A kockázatok között említette, hogy januárban a hazai fogyasztói árak a várakozásokat meghaladó mértékben, 5,5 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. A maginfláció januárban 5,8 százalékon alakult. A fogyasztóiár-index emelkedését főként a piaci szolgáltatások, az üzemanyagok és a feldolgozott élelmiszerek gyorsuló árdinamikája magyarázta. Azt is hozzátette, hogy globálisan a dezinfláció szeptemberben megállt.

"A magasabb idei inflációs pálya kockázata tovább emelkedett."

- jelentette ki az MNB alelnöke, majd hozzátette, hogy a dezinflációs trend várhatóan az első negyedévben ismét elindul, de konkrét időpontot nem kívánt megnevezni. A piaci szolgáltatások tavalyinál mérsékeltebb tavaszi áremelései kedvezően hatnak a helyzetre, ugyanakkor a jövedéki adórendszerben bekövetkezett változások, valamint a tavaly év végi árfolyam-leértékelődés fékezik a dezinflációs folyamatot. A legfrissebb adatok alapján a magasabb inflációs pálya kockázata tovább nőtt, így a fogyasztói árindex várhatóan később fog visszatérni a toleranciasávba, mint ahogyan azt a decemberi Inflációs jelentés előrejelzése sugallta.

Virág Barnabás rámutatott, hogy 2024 negyedik negyedévében a gazdaság 0,4%-os bővülést mutatott, amelyet egyre szélesebb alapok támogatnak. Véleménye szerint a magyar gazdaság alapvető mutatói kedvező irányba változtak, hiszen a folyó fizetési mérleg és a költségvetési egyenleg terén is pozitív tendenciák figyelhetők meg.

A kockázatok között említette, hogy a globális befektetői hangulat rendkívül ingadozó, és bár a forint az utolsó tanácsülés óta erősödött, a Fed és az EKB között várhatóan további eltérések fognak kialakulni. Ez pedig fokozhatja a kockázatkerülő magatartást a feltörekvő piacok irányába. „A feltörekvő piacok, beleértve a magyar gazdaságot is, egy rendkívül változékony környezetben működnek” - fogalmazott.

Az alelnök kiemelte, hogy a monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél tartós elérésének biztosítása iránt. A jegybank, a jelenlegi gazdasági környezet figyelembevételével, az árstabilitás megteremtésére és a pénzügyi piacok stabilitásának megőrzésére összpontosít, hogy elősegítse a gazdasági szereplők óvatosságának csökkentését, valamint a gazdasági növekedés újbóli felélénkítését. "Az infláció hatása minden gazdasági szektorra kiterjed, így elengedhetetlen a további, határozott inflációellenes intézkedések bevezetése. Éppen ezért tartottuk 6,5 százalékon az alapkamatot" - tájékoztatta a sajtót Virág Barnabás, hozzátéve, hogy a döntés egyhangú volt.

Hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a fokozott óvatosság és türelem, valamint a stabilitásra törekvő megközelítés. A tanács véleménye szerint a nemzetközi helyzet kiszámíthatatlansága és az inflációs kilátások indokolják a szigorú monetáris feltételek fenntartását.

A problémák között említette, hogy nemcsak magasabb lett az infláció a várakozásoknál, de magasabbról is indulhat a dezinfláció, emiatt emelkedett a vártnál magasabb pálya kialakulásának kockázata. Ráadásul a lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten vannak.

Virág Barnabás úgy látja, hogy az idén újraindulhat a gazdasági növekedés, és ez döntően a belső keresletre támaszkodhat, mert továbbra is erőteljes a reálbér-növekedés, több adókedvezmény is növeli mjd a lakossági jövedelmet, az állampapírokban is jelentős többletforrás jelenik meg. Azt várja, hogy a lakossági hitelpiacon az élénkülés idén is folytatódik, míg a vállalati hitelezésben az év második felében számít az MNB fellendülésre.

"A növekedés forrása a belföldi kereslet lesz, az exportpiacokon még sok a kérdőjel. A legfontosabb a geopolitikai közeg alakulása" - mondta az alelnök, és jelezte, ebben a helyzetben a bizalomerősítés a kulcs, ettől kaphat lendületet a gazdaság,

A monetáris tanács szilárd elhatározással törekszik az inflációs cél tartós elérésére, ugyanakkor a kockázatok figyelembevételével elképzelhető, hogy az alapkamat hosszabb időn keresztül megőrzi jelenlegi szintjét.

- mondta Virág Barnabás, és hozzátette, továbbra is óvatos és türelmes, stabilitásorientált megközelítésre és a szigorú monetáris kondíciók fenntartására van szükség.

A kérdésre válaszolva, Virág Barnabás elmondta, hogy a hétvégén bejelentett, jelentős költségvetési terheket jelentő intézkedések hatásainak megítélése még korai, de megemlítette, hogy 2021 óta a magyar költségvetés egyenlege öt százalékponttal javult. Ez a javulás azt tükrözi, hogy a magyar költségvetési politika fegyelmezett gazdálkodási elveket követett. "Ez az elköteleződés továbbra is erős" - hangsúlyozta. A további részletek nyomon követése kulcsfontosságú lehet ahhoz, hogy lássuk, milyen újabb költségvetési intézkedések várhatóak, amelyek segíthetnek a fenntartásában - tette hozzá. Virág Barnabás az esetleges hatósági árszabályozásról sem kívánt véleményt formálni, tekintettel a döntések és információk hiányára.