Záróra: Egy izgalmas és rendhagyó horrorkaland, amely garantáltan elragadja a nézők figyelmét!

A Dagi Alvég egy hangulatos bisztró, amely egy eldugott kisváros határán terül el... A hely szelleme Edward Osborn (Jeremy Sisto), aki hosszú évek óta vezeti a vendéglátóhelyet, és most úgy döntött, hogy lányát, a vonzó és rendkívül energikus Nancyt (Jessica Belkin) bízta meg a főnöki teendőkkel. Azonban nem csupán a bistró élete stagnál, a vendégkör is csökken, így Nancy szívében egyre erősebben érik a vágy, hogy elhagyja ezt a kisvárost, ahogyan Tabithával (Tara Raani) már többször is megosztotta álmait.
Alan Scott Neal filmje egy rendkívül izgalmas és elgondolkodtató témát jár körbe. A film legfőbb jellemzője nem a vérontás, a horror elemek vagy a hirtelen ijesztgetések, hanem inkább a kisvárosi élet kilátástalansága és a pénzügyi nehézségek által generált feszültségek. Az alkotás mélyrehatóan foglalkozik azzal, hogyan hatnak ezek a problémák az emberek mindennapjaira, és hogyan játszanak szerepet a társadalmi problémák, mint az alkoholizmus és a drogfüggőség, a szereplők életében. A film tehát nemcsak szórakoztat, hanem komoly társadalmi kérdéseket is felvet, és arra ösztönöz, hogy mélyebben átgondoljuk a valóság sötétebb oldalait.
Láthatjuk ezeket a jövő nélküli fiatalokat, a monoton munkáját csendesen végző seriffet, és természetesen Nancyt is a sorba állíthatjuk. Az egyik olyan "szörnyű" nap után, amikor minden csak a szürkeségről szól, Nancy végre megelégeli a drogos, lusta és semmirekellő Jake-et (Taylor Kowalski), és kirúgja. Jake dühe majd' felrobbantja a levegőt körülötte. De a gondok csak most kezdődnek: Jake nem csupán dühöng, hanem fenyegetéseivel is sújtja Nancyt, ráadásul a helyi idióták is szórakozni kezdenek a helyzetén...
Úgy hozza a sors, hogy Nancy marad bent éjszakára a kis bisztróban, mivel senki nem tudja vállalni a műszakot, de a délutáni maszkos banda visszatér. Így Nancy hamarosan rájön, most már az élete a tét, hiszen a maszkosok most már ölni akarnak. Főleg, miután az ott kávézó Brooks seriff (Glen Gould) szól Nancy-nak, hogy találtak egy holttestet, ahonnan szemtanúk vallomása alapján egy motoros banda hajtott el nagy sebességgel. Majd a seriffet pár perc múlva az álarcos gengszterek kinyírják a parkolóban.
A film eredeti címe *Last Straw* (Utolsó szalmaszál), ami a kifejezést tekintve a "legvégső csepp a pohárban" jelentését is magában hordozza. Ezzel szemben a magyar cím, *Záróra*, egy újabb példa arra, hogy a fordítások néha mennyire eltávolodnak az eredeti tartalomtól, így nem csoda, hogy a nézők gyakran csalódottak. A történet azonban az utolsó harmadra igazán igazi horrorfilmmé alakul, és egy meglepő csavarral zárja le az eseményeket. Az évtizedek során felhalmozódott sérelmek és elhallgatott titkok mind előtérbe kerülnek, különböző formákban...
A kisvárosban a jövő kilátásai szinte elhalványulnak, ahol a pia, drogok és szex árnyékában tévelyegnek a fiatalok. Egy laza este következményeként Nancy is teherbe esik, így ő is belekerül ebbe a zűrzavaros világba, ahol senki sem igazán találja a helyét.
Érdemes időt szánni rá, mivel itt nem számít, hogy hány százalékon áll a nagy filmes platformokon. A horrorfilmek esetében ez igazán nem releváns. Az IMDb-n 5100 szavazat után 5,5/10-et kapott, míg a TMDB-n 86 véleményt követően 60%-on áll. Én azonban ennek a különleges kis filmnek 74%-ot adok, minden apró hibájával együtt.