Felfedve: az mesterséges intelligencia forradalmasította ezt a szektort Magyarországon!

A GKI legfrissebb felméréséből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok 45%-a úgy véli, az elmúlt három év során a mesterséges intelligencia egyáltalán nem befolyásolta a piacukat. Ezen kívül további 23% jelzett mérsékelt hatást. A hazai cégek 19%-a közepes, míg 9%-a erős hatást tapasztalt, viszont csupán 3% számolt be arról, hogy az új technológia teljesen átalakította volna a működésüket.

Markáns eltérés figyelhető meg az ágazatok közt: a szolgáltató szektorban és a kereskedelemben erősebb hatása volt az AI-nak, míg az iparban és az építőiparban jóval mérsékeltebb. A szolgáltató szektorban a válaszadók közel fele érzékeli az AI hatásait, ezen belül 22% jelentős, vagy teljes piaci átalakulásról számolt be. A kereskedelemben is sokan tapasztalják az AI hatásait (41%) legalább közepes szinten, itt 13% azoknak az aránya, akik nagymértékű, vagy teljes piaci átalakulást tapasztalnak.

Az ipari szektorban eltérő képet mutatnak a válaszok: a megkérdezettek közel 60%-ának piacát nem érintette a mesterséges intelligencia, míg csupán 6% tapasztalt erős vagy nagyon erős hatást. Az építőipar esetében a helyzet hasonló, hiszen a válaszadók több mint 60%-a nem véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia jelentős változásokat hozott volna a piacán; ugyanakkor 13% érdemi hatásokról számolt be.

A megkérdezett vállalatok 8%-a úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia szinte minden területen alkalmazható, míg további 16% szerint a feladatok jelentős részében integrálható. A válaszadók 38%-a közepes szintű hasznosíthatóságot tapasztal, 25% csupán minimális előnyöket lát az AI alkalmazásában, míg 13% teljesen elutasítja annak használatát a működésük során. Ez azt jelzi, hogy a legtöbb cég számára az új technológia legalább részben hasznosítható. Mindez óriási lehetőségeket rejthet az AI fejlesztő vállalatok számára a piacon.

A vállalatvezetők körében a szolgáltató szektor tűnik a legnyitottabbnak az AI alkalmazására, hiszen itt a feladatok jelentős részét, akár 37%-át is át lehet adni a mesterséges intelligenciának. Ezzel szemben a kereskedelmi szektorban ez az arány csupán 20%, az ipari szektorban 15%, míg az építőiparban mindössze 8% az AI integrálásának lehetősége.

A mesterséges intelligencia megbízhatóságával kapcsolatban a cégvezetők közt megoszlanak a vélemények. 9% szerint egyáltalán nem megbízhatóak az AI által generált tartalmak, 19% enyhén pesszimista. A válaszadók nagyrésze (47%) középen helyezkedik el a kérdésben, 22% mérsékelten optimista. Érdekesség, hogy

Csupán a válaszadók 2%-a tekinti teljesen megbízhatónak a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat.

Eredményeink szerint az iparági eltérések elsősorban a szektoriális sajátosságokkal magyarázhatók: nem azért használják kismértékben az AI-t az iparban és az építőiparban, mert a cégvezetők attitűdjei eltérőek a többi szektorban tevékenykedő társaikétól, hanem maga a tevékenység természete szab gátat a terjedésnek.

A magyar gazdaságban kétsebességes AI-forradalom bontakozik ki: míg a szolgáltató szektor már a gyorsítósávban halad, az ipari és építőipari területek egyelőre a leállósávban szemlélik az eseményeket. A GKI legfrissebb felmérése alapján a cégek közel fele (45%) még nem tapasztalt piaci hatásokat, és a technológiába vetett bizalom is meglehetősen alacsony: mindössze a vállalatok 2%-a bízik meg teljes mértékben az AI potenciáljában. A szektorális különbségek is jól láthatóak: míg a szolgáltató cégek 22%-a már jelentős piaci átalakulásról számol be, addig az ipari és építőipari vállalatok körében ez az arány közel 60%, akik úgy vélik, hogy az AI eddig nem formálta meg a piacukat. A lassabb alkalmazkodás hátterében nem vezetői elutasítás áll, hanem a különböző iparágak sajátos működési jellemzői, ami egyben rávilágít a jövőbeni növekedés legnagyobb kihívásaira és lehetőségeire is – áll a közleményben.